30386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehér czement előállítására

Megjelent 1904. évi jilnius hó 30-án. MAGY. j-jw KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 30386. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás fehér czement előállítására. GOGLER EDE GYÁRIGAZGATÓ KRAKKÓ/" PODGORZEBAN ÉS DR SEINFELD ÁRMIN ÜGYVÉD KRAKKÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 jannár hó 5-ike. a 1 hér vagy közönséges czement elő­' "fására vonatkozó eddigelé ismeretes el­járass abban állottak, hogy a kellő arány­ban kevert mészből, kovasavból és timföldből álló keveréket száraz, nedves vagy félig­nedves úton nyers czementanyaggá dolgoz­ták föl s ezen anyagot aztán vagy kiégették, vagy pedig ritkábban külön e czélre szol­gáló kemenczékben olvadásig hevítették. Ezen eljárásoknál az első esetben mintegy 1400° C. hőmérséklet, a másik esetben 2000° C-on fölüli hőmérsékletre volt szük­ség. Már megkísérelték ugyan ezen magas hőmérsékletet kevés alkáliák hozzáadásával, (pl. 1—3%-nyi szóda és hamuzsír hozzá­adásával) lejebb szállítani, a hőmérsékletet azonban eddigelé csak legföljebb 1200° C-ra sikerült lehozni. A jelen találmány tárgya egy oly eljárás czement előállítására, mely abban áll, hogy nyers vagy már kiégetett állapotban lévő mész-, homok- vagy kovasavtartalmú anya­gokat nagyobb mennyiségű alkáliákkal ke­verve fölolvasztunk, az összeolvasztott ele­gyet kilúgozzuk s azután megszárítjuk. Ezen előállítási módnak czélja az, hogy sokkal kisebb hőmérséklet mellett kaphatunk fehér vagy akár közönséges színű czementet' mely főleg keménysége és vízben való nagy térfogatállandósága által tűnik ki. Mint imént említve volt^ nyers anyagul meszet, homokot, kovasavat vagy kovasav­tartalmu anyagokat használunk föl, melyek vagy nyers vagy már égetett állapotban lehetnek, azonban vasvegyületektől lehető­leg menteseknek kell lenniök. Ha vasmen­tes anyagok állanak rendelkezésünkre, úgy a gyártáshoz ezeket használjuk föl. Ez eset­ben lehetőleg timföldben szegény anyagokat ajánlatos választanunk, minthogy a timföld alkálikus oldatokban oldódik. Mintán a nevezett anyagokat kellő finomra megőröltük, s a czement gyártásához szük­séges kellő arányban egymással összekever­tük, az így kapott keverékhez - az alkotó anyagok olvaszthatósága s az olvasztásnál rendelkezésre álló hőmérséklet szerint — benne lévő szilikát súlyának 1—3 szorosát kitevő szénsavas alkáliákat adunk. Az al­káliák ily nagy mennyiségben való alkal­mazásának egyedüli czélja az, hogy mint ömlesztő szerek a szilikátot föloldják, azaz az oldhatlan kovasavat oldható alakba hoz­zák. Az ily módon kapott keveréket száraz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom