30382. lajstromszámú szabadalom • Szesszel táplált izzófény- vagy fűtőlángzó

Megjelent 1904. évi június hó 30-áu. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 30382. szám. Il/a. OSZTÁLY. Szesszel táplált izzófény- vagy fűtó'lángzó. EHRICH & GRAETZ CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 12-ike. A találmány tárgya egy borszesszel táplált izzófény- vagy fűtőlángzó, melyre az jellemző, hogy a kanócz elszenesedéae teljesen ki van zárva, a nélkül, hogy annak szívóereje kisebb volna, mint a közönséges kanóczoké. Ismeretesek már eddig is oly borszesszel táplált lángzók, melyeknél két konczentrikusan egymásban fekvő kanóczcső van alkalmazva és melyeknél a kanócz a belső kanóczcsőben emelkedik föl, azután ennek fölső éle körül van hajlítva és a külső és belső kanóczcső között megy ismét lefelé, minek következtében a kanócz fölszívó ereje tetemesen növekedik. Ismeretes továbbá az izzófény- és fűtőlángzóknál az is, hogy a tulajdonképeni kanócz fölött egy el nem éghető anyagból (azbesztből) készült kanócz foglal helyet, mely a szeszt a tulajdonképeni elgázosítóba vezeti. Oly lángzóknál, melyeknél a kanócz a föntebb leírt módon a belső kanóczcsövet körül veszi, igen hátrányos volna az, hogy a szívó kanóczra helyezett, hengeres és el nem éghető segédkanócz a szívókanócczal csak kis fölületen érintkezik, tehát a segédkanócz felületén csak jóval kevesebb folyadék párologhat el, mint akkor. mikor a segédkanócz szerepet maga a szívókanócz tölti be. Hogy ezt a hátrányt elkerüljük, a találmány szerint egy segédkanóczot alkalmazunk, melynek alsó fölülete pontosan a szívókanócz fölületével egyezik meg, úgy hogy a két kanócz nagy felületen érintkezik egymással és majdnem az összes folyadék átjuthat a tulajdonképeni kanóczból a segédkanóczba. A csatolt rajzon ez a berendezés látható, nevezetesen az 1. ábra az újítással fölszerelt lángzó nézete és egy részének hosszmetszete, a 2. ábra pedig a segédkanócz keresztmetszete. A rajzokon (a) a külső, (b) a belső kanóczcső. (c) a belső kanóczssőben fölvezetett, a (b) kanóczcső fölső éle körül lehajtott és az (a) külső kanóczcsőben visszavezetett szívókanóczi, A külső kanóczcsőre van a (d) süveg fölcsavarva, melynek (e) fúvószája van. (f) a tulajdonképeni túlhevítő tér, melyből a gázok a (g) fúratokon és (e) fúvószájon át jutnak a (h) lángzócsőbe, hol az (i) nyílásokon beszívott levegővel keverődnek, hogy azután elégjenek. A lángzó