30370. lajstromszámú szabadalom • Automatikus betűíró-telegráf, illt elrendezés táviratoknak közönséges írásjelek alakjában való közvetítésére

- 2 — 5. ábra a betűrúdak ágyazatának távla­tos képe, a 6. ábra előlnézet és részleges függélyes metszet, a betűrúdak szegmentjének és az ebben elrendezett néhány betűrúdágyazat föltüntetésével, végül a 7. ábra diagrammatikus fölülnézet, a betűrúdak szerkezetének és elrendezésének bemutatása végett. Az írógép kerete áll az (1) talapzatból, a (2) támaszokból és a (3) födéllapból, mely utóbbira az ábrán nem látható kocsi s erre a (4) henger van szerelve, mely az 1. áb­rán diagrammatikusan van föltüntetve. Az (5) billentyűk a gép talapzatában (6) csap körül forgathatók és (7) lemezrúgó által vezettetnek vissza. a megütés után kezdeti állásukba. Mindenik billentyűemeltyű egy­egy (8) segédemeltyűvel van fölszerelve, melyek az előbbiekhez (9)-nél csuklósan vannak kapcsolva és alsó végüknél (10) ki­metszéssel bírnak, mely kimetszés össze­működik a helytálló és meggörbített (11) rúddal, mely a betűemeltyűk alatt a gép­nek egyik oldalától a másikig nyúlik. A segédemeltyűknek fölső vége csuklós kap­csolatban áll a sodronyból készített (13) karnak meggörbített (12) végével. A (13) karoknak mellső vége, mint ez a 7. ábrán látható, (14)-nél be van görbítve s e meg­görbített szakasz betolatik a (17) betűrú­dak (16) fülének vagy toldatának (15) fú­ratába (3. ábra). Egy (18) lemezrúgó egyik végénél a (13) kar körül van görbítve, míg szabad végével ugyancsak a (13) karnak meggörbített (14) szakaszához támaszkodik, úgy hogy az említett kar igen könnyen kap­csolatba vagy kapcsolaton kívül hozható a betűrúddal. A (17) betűrudaknak mellső vége a (19) párnán nyugszik, hol ez utóbbi a szegmentalakú (19a) támaszon fekszik, míg maga a támasz a betűrúdak (21) szeg­mentjétől előrenyúló (20) karokhoz van erő­sítve (1., 6. és 7. ábrák). A betűrúdak általában. véve T-alakú ke­resztmetszettel bírnak, úgy hogy ez által két oldalra vízszintes síkban kiterjeszkedő (22) bordák vagy szárnyak állanak elő, mely bordák, a később ismertetendő czél elérése végett, előnyösen a betűrudaknak egész hosszán végignyúlnak, ámbár az elérni kí­vánt czéloknak nagy része már akkor is megközelíthető, ha e vízszintes irányban ki­nyúló szárnyak vagy bordák a betűrudak­nak csuklós végétől kiindulva, csak rövid távolságban alkalmaztatnak is. A betűrudaknak mindenike egy-egy ke­ménnyé tett anyagból készített (23) fül­lel van ellátva, mint a 2. ábrán látható, mely fülbe szintén keményített fémből álló (24) gyűrű helyeztetik be, melynek átmé­rője valamivel kisebb a fül furatának át­mérőjénél. E gyűrű lazán helyeztetik be a fúratba, úgy hogy a betűrúd a körül sza­badon foroghasson. A szintén keményített anyagból előállí­tott (25) betűrúdágyazat viliázott (26) sza­kasszal bír, mely a betűrúd említett fü­lének vagy agyának befogadására szolgál. Az ágyazatnak e viliázott része át van fúrva, a lágy fémből készített (27) csap vagy szögek befogadására, mely az ágya­zat viliázott részének egyik furatán beha­tolva, szorosan hozzáilleszkedik a (24) gyű­rűnek belső fölületéhez, külső vége pedig keresztül hatol a viliázat másik ágának fúratán. A kemény anyagból készített (24) gyűrű ily módon a súrlódás által létesí­tett állandó kapcsolatba hozatik a (27) csappal vagy szögeccsel. A szögecs (28) fejjel van készítve, mely az ágyazat villá­zata egyik ágának külső oldalán kiképezett megfelelő (28a) bemélyítésbe illeszkedik, míg a viliázatnak másik ága külső olda­lán szintén be van kissé mélyítve a fúrat kerületénél és ebben (29) bemélyítésekkel vagy kimetszésekkel bír, melyek a (27) szögecs (31) fejének belső oldalán kiképe­zett vagy képződő (30) kiemelkedések vagy bordák befogadására szolgálnak. A részek összerakása alkalmával a betű­rúdnak keményített (23) agya vagy füle, a belehelyezett és szintén keményített fém­ből készített gyűrűvel együtt betolatik az ágyazatnak viliázott szakaszába s erre a ; lágy fémből készített (27) csap vagy szö­gecs áttolatik mind a villaágakon, mind pedig a gyűrű fúratán, mint ez a 2, ábrán

Next

/
Oldalképek
Tartalom