30366. lajstromszámú szabadalom • Indítókészülék gyors elgőzölögtető kazánnal fölszerelt kocsikhoz

_ 3 -gőzkibocsátó szelep kinyilik s (3) gőzbebocsátó szelep bezárul; ekkor tehát az összenyomott (k) rúgó a két dugattyút hátranyomja s a (c) dugattyú egy hengernyi térfogatú vizet szív be. Ha az (s) fogantyút most ismét elforgatjuk, a hengerben lévő víz a már ismeretes módon a kazánba szoríttatik. Tehát az (s) fogantyú egyszerű mozgatásával annyi henger térfogatnyi vizet nyomhatunk a kazánba, a mennyit akarunk. Az (s) fogantyú két-három elmozgatásával a gőzgép üzeméhez szükséges gőzmennyiségünk már megvan, s így tehát elindulhatunk. Ha ezen készülékkel menetközben akarunk gőztöbbletet létrehozni, akkor nem szükséges az (m) fogantyút kezelnünk, mely utóbbit csak az üzembehelyezés előtt kell használnunk, mikor ugyanis a kazánban még gőz egyáltalában nincsen; menetközben az (s) fogantyút mozgatnunk elegendő arra, hogy a kívánt vízmennyiséget a kazánban tápláljuk. Könnyen beláthatjuk, hogy az (a) hengert minden nehézség nélkül nagy méretűre készíthetjük, mely körülménynél fogva az indításnál vagy pillanatnyi túlterheléseknél szükséges gőzt igen rövid idő alatt juttathatjuk a kazánba. A helyett, hogy a (p) emelő visszamozgatására (r) rúgót használjuk, az (s) fogantyút két irányban is mozgathatnánk s mindkét irányú mozgását átvihetnénk a (p) emelőre, azonban sokkal előnyösebb az, hogy ha a vezénymű mindig önműködően visszakerül nyugalmi helyzetébe, vagyis abba, melyben a (4) gőzkibocsátó szelep nyitva van s az (a) henger vízzel van tele. A készülék ily módon mindig készen áll arra, hogy vele bármely pillanatban az (s) fogantyú első elmozdításával egy hengernyi térfogatú vizet a kazánba nyomhassunk. A dugattyúk és vezénymű mozgatására szolgáló alkatrészek csakis példaképen vannak föltüntetve, s ezek úgy lábbal, mint kézzel működtethetők lehetnek, akár különkülön áttételekkel, mint a rajzban láthatjuk, akár pedig közös áttétel segélyével, mellyel úgy a dugattyúk, mint a szelepek mozgathatók. A (3 és 4) szelepeket egy egyszerűen vagy kettősen működő tolattyúval is helyettesíthetjük. A vízdugattyú mindkét oldalon szívhat és nyomhat, azonban ezen esetben a gőznek fölváltva a (d) dugattyú mindkét oldalára kell hatnia; így tehát a két hengert el kell különíteni egymástól. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Indító készülék gyors elgőzölögtetésű kazánnal fölszerelt kocsikhoz, mellyel menetközben előforduló pillanatnyi túlterhelések esetén szükséges gőztöbbletet is lehet létrehozni, s mely egy vízhengerből, egy gőzhengerből, két egymással összekötött dugattyúból s egy gőzelosztó vezényműből áll, jellemezve egy a dugattyúk mozgatására szolgáló, egy irányban kézzel vagy lábbal, s más irányban megfelelő rugóval működtetett alkalmas hajtószerkezet által, melynek czélja az, hogy az üzembevétel előtt a készüléket vízszivattyúként működtetve, a kazánba bizonyos csekély mennyiségű gőz előállítására szükséges vizet nyomhassunk, jellemezve továbbá egy, a vezénymű hajtására szolgáló, szintén kézzel vagy lábbal működtethető s az előbbi hajtószerkezettel összekötött vagy attól független második megfelelő hajtószerkezet által, mely még egy rúgóval is el van látva, oly czélból, hogy az utóbbi a vezényművet önműködően nyugalmi helyzetébe hozza, ez utóbbi haj tószerkezetnek czélja az lévén, hogy a kellő mennyiségű víznek az indítás- és túlterhelésekkor a kazánba való benyomására, illetőleg a dugattyúk mozgatására gőzt, s egy vele ellenkező irányban működő rúgót használhassunk föl. 2. Az 1. alatt igényelt, gyors elgőzölögtetésű kazánnal fölszerelt kocsikhoz való indító készülék foganatosítási alakja, jellemezve a két egymással összekötött (c és d) dugattyúval ellátott egymás