30366. lajstromszámú szabadalom • Indítókészülék gyors elgőzölögtető kazánnal fölszerelt kocsikhoz

Megjelent 1904. évi junins hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 30366. szám. XX/a/2. OSZTÁLY. Indítókészűlék gyors elgőzölögtetésű kazánnal fölszerelt kocsikhoz. SERPOLLET LEON MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 7-ike. A gyors elgőzölögtetésű kazánokkal föl­szerelt kocsiknál eddigelé alkalmazott azon készülékeknek, melyek az indításra s me­netközben a biztonsági szelepek működése folytán előálló nyomáscsökkenés megszün­tetésére szolgált&k, — mint kéziszivattyúk, sűrített levegővel működő akkumulátorok, kicsiny önműködő gőzgépek, — azon hátrá­nyuk volt, hogy ha önműködően működtek, bonyolult szerkezetűek voltak, ha pedig kézi hajtásra voltak berendezve, akkor haj­tásuk nehézkes volt. A gyors elgőzölögtetésű kazánnal fölsze­relt kocsik számára való jelen találmány­beli új indító készüléknél ezen összes hát­rányok hiányoznak; szerkezete rendkívül egyszerű, hajtása nem nehézkes, mert csak a készülék vezényművét kell kézzel ke­zelni, míg az indításhoz vagy a menetköz­ben előálló pillanatnyi túlterhelésekhez szük­séges gőz előállítására szolgáló víznek a kazánba való befecskendezése önműködően történik; igaz ugyan, hogy a kocsi üzem­bevételénél kézzel kell az indító készülék üzeméhez szükséges gőz előállítására szol­gáló csekély mennyiségű vizet a kazánba nyomni, azonban ezen művelet mindössze abban áll, hogy egyr kezünk ügyébe eső fogantyút vagy emeltyűt kétszer vagy há­romszor jelentéktelen erőkifejtés mellett kissé meghúzunk vagy megnyomunk. A készüléknek egyebekben még azon előnye is van, hogy üzeme föltétlenül biz­tos, mert vezényműve kézzel kezeltetik; további előnye az, hogy az indításhoz vagy pillanatnyi túlterhelésekhez szükséges vizet igen rövid idő alatt lehet a kazánba jut­tatni, mert a vízhenger méreteit minden ne­hézség nélkül elég nagynak vehetjük. A mellékelt rajzon az új indítókészűlék egy foganatosítási alakját láthatjuk. Az 1. ábra a készüléket és annak vezérlését egy kocsira szerelve tünteti föl, a 2. ábra a készülék hosszmetszetét lát­tatja. Az indítókészűlék lényegében két egy­más mögött elhelyezett hengerből, az (a) vízhengerből s a (b) gőzhengerből áll; ezen két hengerben az egymással összeerősített (c és d) dugattyúk mozognak. Az (a) víz­henger az (1 és 2) szelepeken keresztül a szívó, illetőleg nyomóvezetékkel közlekedik. A (b) gőzhenger a később ismertetendő mó­don vezényelt (3 és 4) szelepek közvetíté­sével a kazánnal összekötött (g) gőzvezeték­kel s a kondenzátorral összekötött (h) ki­ömlő vezetékkel közieked hetik. A két dugattyú a tömítő szelenczén át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom