30352. lajstromszámú szabadalom • Forgó fonalfölvevő varrógépek számára

sonló módon a találmánynak egy második i kiviteli alakját, a 9. és 10. ábra pedig egy harmadik kiviteli alakját mutatja, míg a 11. ábra a varrógépfejen, fonalfölvevő karon, fonalzárón és annak hajtórészein át vett vízszintes metszet. Az 1—6. és 11. ábrák szerint a (17) fonalfölvevő kar egy (16) tárcsán ül, mely a (13) varrógépfej előtt egy (14) tengely segélyével forgathatóan van ágyazva, a hol ezen tengely egy (15) villát hord, melybe a tűléczek egy föl nem tüntetett peczke kapaszkodik, hogy a tárcsát varrás közben a karral együtt forgassa. A (17) karral összekötött (18) védőgyűrű megakadályozza a (17) karra függesztett fonalhurok lecsúszását. A fölső fonal be- és kikapcsolható zárja az egyik kiviteli alak szerint egy (20) emelőből áll, mely forgathatóan van a (17) karra ágyazva s egy (21) csapjával a (14) tengelyre konczentrikusan ágyazott s rendesen szilárdan álló (22) tárcsának egy hornyába kapcsolódik (11. ábra). Ezen tárcsa a (25 26 27) közbenső tagok segélyével a (23) szövetnyomó rúddal áll összeköttetésben (5. ábra). A (22) tárcsa hornya a (20) záróemelőt oly módon mozgatja, hogy azt a (17) kar a fonal meghúzása alatt nem födi, hanem a (20) emelő vége a (17) kar határvonalán túlér s a fonal számára támaszt képez. A (20) emelő egyideig ezen helyzetben marad s a fonal elcsúszását a meghúzás alatt megakadályozza. Ha most fonalkiadásnak kell történnie, akkora záró emelővég úgy mozgatta tik vissza a (17) kaifelé, hogy a kettő egymást födje s a fonal a (17) kar mentén tovacsúszhasson. (22) nyomtárcsának a (23) szövetnyomó rúddal való összekötése következtében a (20) záróemelő be- és kiiktatása önműködően szabályozódik, illetve változik. Minél magasabbra emeli ugyanis a szövet a szövetnyomót, annál korábban fog a működésbe hozott záróemelő ismét működésen kívül helyeztetni, mivel a szövetnyomó megemelése következtében a (22) nyomtárcsa a rúd járathossza sz?rint különbözően állíttatik be, minél nagyobb a szövetvastagságtól függő járat, melyben a szövetnyomó rúd egy varrási időszak alatt állva marad, annál hamarabb bekövetkezik, mint már említve volt, a záróemelő kikapcsolása és megfordítva, minél kevésbbé emeli meg a szövet a szövetnyomó rudat, annál későbben fog a (20) záróemelő kikapcsoltatni, hogy a fölső fonal meghúzásának és kiadásának kezdetben említett szabályozása a munkaszövet vastagságának megfelelően történhessék. A fonalnak a meghúzás alatti biztosítására, illetve zárására a (20) záróemelő mellett vagy ezen emelő helyett a fonalfölvevő kar tengelyén nyugvó (19) tárcsa is használható (5—10. ábrák), mely rendesen arra szolgál, hogy az elszakadt fonalvéget fölvegye s a fölvevő karral valóöszszebonyolódását megakadályozza. Ez:n tárcsa (28) karimával van •ellátva (8. és 10. ábra), mely mögött az egyik fölső fonalág a fonalmeghúzás alatt fo^va tartatik. Ha azonban a fölső fonalhurok a (17) kar által a tárcsának azon (29) helyére vezettetik, melyen a karima le van vágva, akkor a fonal elveszti támasztékát s a tárcsáról lecsúszik, a mikor is azonnal tetemes hosszúságú fonal adatik le. Azon (29) hely, a hol a (28) karima le van vágva, a megmunkálandó szövet vastagságának megfelelően czélszerűen kissé el is tolható, ha a (19) tárcsa a varrógépfejben forgathatóan van elrendezve s a (23) szövetnyomó rúddal hasonló módon van öszszekötve, mint a hogy a (2 2) horonytárcsánál leíratott (9. és 10. ábra). A helyett, hogy a (20) záróemelőt és a (19) tárcsát a fonalmeghúzás és fonalkiadás szabályozása czéljából a szövetnyomó rúddal kötnénk össze, másfeleképen is beállíthatjuk a szövet mindenkori vastagságának megfelelően. A gyűrűs tárcsa és záró emelő egyidejűleg is használható, mely esetben a (19) tárcsa a (20) záróemelő (21) csapja számára (30) nyommal láttatik el (8. ábra) s a (25) rúd útján a szövetnyomó karral köttetik össze (7. ábra). Ekkor a külön (22)