30334. lajstromszámú szabadalom • Akkumulátor

- 3 -ezerint előállított nikkelhydroxyd poralak­jában száradna meg, kemény üvegszerű masszává keményedik, mely az elektrolyt­ben használat közben annyira megduzzad, hogy aránylag igen vastag faln elektróda­vázak alkalmazását teszi szükségessé. Ugyan­ily hátrányokkal bír a más eddig ismeretes eljárásokkal előállított nikkelhydroxyd. A jelen találmány tárgyát képező akku­mulátor a mellékelt rajzokban van föltün­tetve. Az 1. ábra perspektivikus nézetben láttatja az elektródavázat. A 2. ábra hasonló nézetben tünteti föl az elektródavázat az áttöréseibe illesztett, ható anyagot tartalmazó dobozokkal. A 3. ábra a dobozok két részét és az ezek közé illesztendő, ható anyagból készített tömböt láttatja perspektivikus nézetben. A 4. ábra a zárt dobozt és az ebben foglalt ható anyagtömböt harántmetszetben tünteti föl, a hol is a doboz fúrt lyukasztásokkal van ellátva. Az 5. ábra ugyanazon részeket az elektróda­váz egy áttörésébe beillesztve hasonló né­zetben láttatja. A 6. ábra az áttörésben biztosítandó doboz összepréselését szemlélteti. A 7. ábra a 6. ábra harántmetszete. A 8. ábra a doboz egy részének nagyobb léptékű harántmetszete, a hol is a doboz falai befelé nyúló szegéllyel ellátott lyu­kasztásokkal bírnak. A 9. ábra a 8. ábrában föltüntetett doboz ös^zepréselésére szolgáló présfölületek egy részét metszetben láttatja. A 10. ábra az elektródavázba illesztett doboz perspektivikus rajza. A 11. ábra a dobozrészek előállítására szol­gáló lemezeket átlyukasztó hengerek egy részét láttatja. A 12. ábra metszet a 11. ábrának (a—a) vonala szerint. A 13. ábra az átlyukasztott lemezcsíkot lát­tatja. A 14. ábra a dobozrészek előállítására szol­gáló lemezcsík egy darabját láttatja össze­hajlítás előtt. A 15. ábra a kész doboziész fölülnézete. A 16. ábra annak végnézete. A 17. ábra függélyes metszetben tünteti föl az összeállított czellát. A 18. ábra annak fölülnézete. A 19. ábra metszet a 17. ábra (19 - 19) vo­nala szerint. A 20. ábra három egymással szorosan össze­kapcsolt czella fölülnézete. Az (1) elektródavázt (1. ábra) körülbelül 0625 mm. vastag aczéllemezből készítjük és azt pl. huszonnégy áttöréssel látjuk el, ezután pedig egész terjedelmében elektro­mos úton nikkellel vonjuk be. Az elektróda­váz egyik sarkán a (2) toldat van kiké­pezve, mely az áram be-, illetve elvezeté­sére szolgál és ezen czélból egy lyukkal van ellátva, melyen a czellának egynemű elektródáit egymással összekapcsoló (3) vezetőrudat (18. ábra) illesztjük át. Az elektródaváz áttöréseibe a (4) dobozokat illesztjük be (2. ábra), melyek a használatra kész ható anyaggal vannak megtöltve. Min­den egyes doboz a süvegalakú (5) és (0) részekből (4. ábra) áll, melyek közé a ható anyagból készült (7) tömböt zárjuk. A doboz­részek előállítására előnyösen lemezcsíkokat alkalmazunk, melyeket a 11. és 12. ábrák­ban föltüntetett (11) patrieza és a (12) matriezakorongok között látunk el lyukasz­tásokkal. Ezen lemezcsíkokból ezután a dobozrészek formálásához megfelelő nagy­ságú darabokat vágunk le, melyeknek ol­dalas és végső részeit a 3. ábrából látható módon süvegalakjában lehajlítjuk. A doboz­részek oldalas falait úgy hajlítjuk meg, hogy a hajlítási vonal ne essék össze egy lyukasztási sorral oly czélból, hogy a dobo­zok összepréselésekor a falak ezen pontokon ne szakadjanak. A mint látható, az (5) doboz­rész mélyebb a (6) dobozrésznél. A ható anyagból készült (7) tömböt a (6) doboz­részbe fektetjük, a mikor is a tömb majd­nem kitölti a (6) dobozrészt, melyet azután az (5) dobozrésszel a 4. ábrában látható módon beborítunk. Ily dobozokkal már most az elektródaváz összes áttöréseit kitöltjük és az egészet ezután egy hidraulikus prés­nek (8) bélyegzői (6., 7. és 9. ábrák) közé hozzuk, melyeknek h itásos fölületei pár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom