30324. lajstromszámú szabadalom • Készülék magképzésre alkalmas rétegek csapásának és dűlésének fúrólyukakban való meghatározására
Megjelent 1904. évi junius lió 25-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 30324. szám. XXI/e. OSZTÁLY. Készülék magképzésre alkalmas rétegek csapásának és dülésének fúrólyukakban való meghatározására. DR PHIL. MEINE FERENCZ BÁNYAMÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 30-ika. Jelen találmány tárgya magképzésre alkalmas rétegek csapásának és dülésének fúrólyukakban való meghatározására szolgáló készülékre vonatkozik, czélja pedig a meghatározásnak azon módját egyszerűsíteni és javítani, melynél az irányt egy iránytűnek megakasztása segélyével állapítjuk meg. Az iránytűt ezen czélra először Köbrich alkalmazta, melynek eljárása azonban azon hátránnyal bírt, hogy a megakasztott iránytű nem áll szilárd összeköttetésben a fúrómaggal. Ezen Köbrich-féle eljárást oly szerkezettel tökéletesítették, melynél a magcsőben zárt tokba helyezett óramű van elrendezve, a mely meghatározott időpontban megakasztja a delejtűt. A Köbrich-féle készülékkel szemben ezen utóbbi elrendezés azon előnnyel bír, hogy a delejtű a maggal állandóan, még annak kiemelése alkalmával is, összeköttetésben marad és hogy a föld fölszíne fölött, különböző jegyeknek sajátos elrendezése segélyével, ha körülményesen is, meg lehetett állapítani, hogy miként dűltek a rétegek. Miután a mag kiemelése alkalmával, ez a rudazattal együtt forog, nagy fontossággal bír, hogy a delejtűt azon természetes északi állásban, melyet a fúrás végén foglal el, megakasszuk, hogy ebből a rétegek csapására és d ülésére következtethessünk. Az óraműnek alkalmazása azonban azon hátránnyal bír, hogy öblítővíznek vagy piszoknak az óraműbe való behatolása folytán a helyszínén el nem végezhető javítások válnak szükségessé, a mely javításokat legtöbbször csupán az illető óramű készítője képes elvégezni. Ez természetesen sok időt és költséget vesz igénybe és a készüléknek külföldön való használatát nagyon megnehezíti. Az óraműnek alkalmazása továbbá azt igényli, hogy a cső átmérőjét bizonyos határon túl nem csökkenthetjük, mivel a legkisebb átmérőjű órák körülbelül 28 mm. átmérőt követelnek és ennek megfelelőleg a külső hüvelycek 76 mm., a fúrólyuknak pedig 80 mm. átmérővel kell legalább bírnia. Azonban újabb időben 50 mm. és még kisebb ámérőjű fúrólyukakat is készítenek. Az óraműnek igen lényeges hátránya rejlik továbbá még abban is, hogy a fúrásnál bizonyos meghatározott időponthoz vagyunk kötve. A megakasztószerkezet ugyanis úgy van az óraművel összekötve, hogy egy pontosan meghatározott időpontban jut működésbe. Ha pl. azt hisszük, hogy ha a
