30323. lajstromszámú szabadalom • Kocsi használatát ellenőrző szerkezet

A (14) emeltyűre a (18) csapon mozgó j (17) emeltyű alsó karja támaszkodik, mely i (17) emeltyű fölső karja viszont az óramű i tetején lévő lapon vízszintesen elhelyezett j (19; csap körül forgó kétkarú emeltyű (20) végére fekszik. Ezen emeltyű (21) vége a | (2) tolóka (22) lerézseléséhez szorul. Ha már most a (2) tolókát lenyomjuk, akkor az emeltyű a (19) csap körül elfordul és a (20) karjával a (18) csapon lévő emeltyűt a nyíl irányában elmozdítja, mi- j nek következtében a (14) kar is ugyancsak j a nyíl irányában eltolatik, á mely a (15) i orrán fekvő (12) emeltyűt a (7) kerékkel j együtt fölemeli. Az ily módon szabaddá j lett (8) kerék a mutatóval együtt akár | jobbra, akár balra könnyen elforgatható i annyira, hogy a mutató a (0) pontra álljon, a mit a (14) kar vége eszközöl a (8) kerék agyára erősített (23) szívalakú darabra nyomást gyakorolván, mindaddig, míg a kar vége a szív bevágásába nem kerül, illetőleg a mutató (0) pontra nem áll. A (2) tolóka kihúzásával az előbbi helyzet ismét helyre áll, csupán a mutató marad meg a (0) ponton. Az óramű hátsó, 2. ábrán bemutatott részén, a (24) fogaskerék látható, melyet az óramű belső része forgat. A (24) kerék és a tengelyén lévő (25) kis fogaskerék a (26) fogaskerék fogaihoz csatlakozik, miáltal a (26) kerék tengelyét képező (27) csappal is összefüggésbe jön, vagyis, ha az egyik forog, forognia kell a másiknak is. Ezen áttétel viszonyával állapítható meg a (28) mutató járása, melynek mozgása a rendes óramutató járással ellenkező értelmű és a (2) tolókától teljesen független. A hátsó (29) számlap, mely fölött a (28) i mutató jár, oly beosztással van ellátva, hogy a kocsihasználat ideje leolvasható legyen; például a 3. ábrán föltüntetett beosztás olyan, hogy egy-egy osztási rész egy-egy negyedórának felel meg. Ugyancsak ezen (29) számlapon van még egy másik külön beosztás is, mely fölött a (30) mutató jár, s ez mutatja a fuvarok számát. A (30) mutató a (27) csapot körülfogó (31) csillagkerék agyának meghoszszabbított hüvelyére van tolva, úgy hogy ezek együttes mozgást végezhetnek. A (31) kerék mozgása az óramű járásától független, mert a (27) csapon lazán foroghat s csak a (2) tolókán lévő (32) kilincs forgatja el egy-egy foggal, valahányszor a (2) tolóka letolatik. Megjegyzendő, hogy a (32) kilincs (31) kereket csak egyszer képes körülforgatni, mivel e kerék egyik foga a kerék síkjából annyira kiemelkedik, hogy az már a kilincs hatáskörén kívül esik (5. ábra). A (31) kerék szabad mozgásáta(33)rúgó gátolja, melynek végén lévő vastagodás a kerék fogai közé fekszik. A fönt leírt szerkezetet, megfelelő tokba helyezve, a kocsi hátsó ülésével szemben, a kis ülés fölött lévő elzárható (34) szekrénybe helyezzük, úgy hogy a (10) számlap a kocsi belseje felé nézzen s az utas a megtett út időtartamát leolvashassa. A mint a fönti leírásból kitűnik, az óramű elindítása, megállítása s evvel egyidejűleg a mutatók beállítása a (2) tolóka föl- és betoláisától függ. Ennek eszközlése czéljából a kocsin elrendezett, következőkben leírandó szerkezetet használhatjuk. A kocsi padozatát képező (35) deszka a (36) csukló körül lebillenthető. Ezen deszka szabad végére csuklószerűen van erősítve a (37) rúd, mely a (38) sark vasakon forgó (39) ülésdeszka alá nyúlik. A (35) deszkára támaszkodik a kis ülés lába is. Ily módon akárhová lépünk, vagy leülünk, a (35) deszka mindenképen kissé lenyomódik, illetőleg lebillen. A (35) deszkának teher alatti lebillenését használjuk tehát az óramű elindítására. Ezen deszka alján, vagy oldalt rejtett helyen van a (40) csuklón forgó kétkarú emeltyű egyik karjának vége megerősítve, mely a (41) fixpont körül elbillenthető, a másik vége pedig csuklóban a (42) rúdhoz csatlakozik. Ha tehát a (35) deszka teher alatt lebillen, akkor az emeltyű alul lévő vége fölemelkedik és a (42) rúdat föltolja, a melynek kampószerűen hajlított s a (2) to-