30304. lajstromszámú szabadalom • Oldalsó toldatokkal bíró Fieldcsövek

tüzelést állíthatjuk össze. A 12—14. ábrákon ugyanis az (1—6) csövek, a 15. ábrán pedig a (7—8) csövek a 1—4. ábrákon bemutatott kivitellel bírnak. Az 5—7. ábrákon f öltüntetett cső az előbbihez teljesen hasonló, csak az oldalsó (f) toldat nincs rostélypálczává kiképezve, hanem csupán a tulajdonképeni tüzelőhely meghosszabbítását képező füstcsatorna alsó határolására szolgál. A 14. ábrán látható (9—14) csövek, valamint a 15. ábrabeli (15—16) csövek az 5—7. ábrákon föltüntetett kivitellel bírnak. A 8—9. ábrák oly csövet tüntetnek föl, mely szintén hasonló az előbbihez, azonban az oldalsó (g) toldat magasítva van s tű&híd képezésére szolgál. Ezen csöveket a 14. és 15. ábrán a (17—19) számok jelzik. A 10—11. ábrákon föltüntetett csőnél a szabad oldalsó toldat, mely a föntebb ismertetett csövek (e f g) toldatainak felel meg, a (b) cső egész hosszában végignyúlik, úgy hogy tulajdonképeni toldatról nem is lehet többé szó, a mennyiben úgy tűnik föl a dolog, mintha a (b) cső szélesre volna nyomva s laposra nyomott test alakjával bír, mely a középső, illetve a tüzelőhely folytatását képező füstcsatornának hátulról való elzárására szolgál. Ezen csövek a 14. és 15. ábrán (20—22) számokkal vannak jelölve. A csöveknek egymáshoz illeszkedő oldalfölületei szükség esetén (h) hornyokkal és (i) bordákkal láthatók el (3. ábra), úgy hogy összeépítés után a csövek oldallapjai között szoros tömítés létesül. Azonban a tömítés más módon is eszközölhető, ha arra egyáltalában szükség van. Az 5., 6. ábrákon látható csőről még megjegyezzük, hogy a függélyes (b) részek fönt keskenyebbek, mint az (a) részek, úgy hogy a csöveknek csak alsó fele illeszkedik szorosan egymáshoz, míg a csövek fölső részei között hézagok maradnak, melyeken keresztül a tüzelési gázok a 14. ábrabeli középső csatornából, illetve a 15. ábrabeli jobboldali csatornából a szomszédos csatornába lépnek át, mint azt az (I) nyilak mutatják. A gázok azután a további nyilak által jelzett utat írják le, vagyis először közvetlenül a kazán feneke alatt áramolnak tova a csövek által képezett fölső csatornán keresztül, azután pedig a (c) és (d) csatornák között fekvő alsó csatornán keresztül a füstlyukhoz érkeznek. A csövek keresztmetszete a mindenkori követelményeknek megfelelően választható, úgy hogy a tűzjáratok határoló felületei úgy síkok, mint hullámos fölületek is lehetnek. A víz keringése az 1. ábrán látható nyilak irányában ezen csöveknél is különösen élénken megy végbe, mivel a (b) cső az (a) csőnél jóval melegebb. A vízkeringés sokkal élénkebb, mint a 14466. számú szabadalom szerinti csöveknél, mivel a csövek függélyes csatornái távolabb feküsznek egymástól s ennélfogva nagyobb hőmérsékkülönbségeket mutatnak. Mint már föntebb jelezve volt, az (a b) csövek között egynél vagy kettőnél több (c d) összekötő csatorna is alkalmazható. Továbbá nemcsak két, hanem három vagy négy ilyen cső is összeköthető egymással keresztcsatornák segélyével, a nélkül, hogy a találmány alapgondolatától eltérnénk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 14466. számú szabadalommal védett Field-csöveknek egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy két vagy több cső oly módon van egy egésszé egyesítve, hogy oldalsó toldataik egymásba átmenniek s a csövek között összekötő csatornákat képeznek. 2. Az 1. igényponttal védett csöveknek egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy két-két cső között több egymás fölött fekvő összekötő csatorna van elrendezve. 3. Az 1. és 2. igényponttal védett csöveknek egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a csövek a közös toldatokon kívül még külön üreges toldatokkal is bírnak. (2 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY TA«6A8ÁG NYOMDÁJA RVTWFCSTE*