30275. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jelzőberendezés

szeütköáés megakadályoztassák, az elrendezést a következőképen foganatosítjuk: Az egyik talptól körülbelül a következő talpig terjed a (13) szögvas, mely a két talphoz van csavarolva, úgy hogy a szögvas a sín külső (14) lapjától körülbelül 6 cm. 1 távolságban áll. Ezen szögvasra van az (A) emelőrendszer ágyazva, mely három emelőből áll, a melyek közül az első (15) emelőnek fölső karja (16) villa alakjával bír, míg a többi két (18) emelő egyszerű kétkarú emelő. Mindhárom emelő a (13) szögvasba erősített (19) csapok körül egyidejűleg foroghat el, ha alsó végeiket összekötő (17) láncz vagy drót meghúzatik. Ezen emelőszerkezet röviddel egy elő-főblok és távozási jelző előtt van elrendezve, melyek a jelzők működtetésére szolgáló húzószerkezetekkel össze vannak kötve. Ha a mozdony a vonattal az (A) emelőrendszer fölött elmegy és ha a jelzést köd vagy más ok miatt nem lehet látni vagy valamely okból nem vették észre, úgy a vonat személyzete a következő módon nyer tudomást a pálya állapotáról: Ha a pálya el van foglalva, úgy mindhárom (15 18 18) emelő függélyesen áll, miáltal a vonaton lévő harangok háromszor fognak megszólalni, a mely jelzés <-állj»nak felel meg. Ezen jelzést a mozdonyvezető, a fűtő, a vonatvezető stb., mind meghallja. Ha ellenben a pálya szabad, úgy az emelők a jelzővel egyidejűleg a (17) lánczra működő húzás folytán elmozgattatnak és a pontozott helyzetbe jutnak, úgy hogy csupán a (15) emelő (16) karja áll függélyesen, míg a többi emelő annyira el van forgatva, hogy a fölötte elhaladó jármű jelzőharangját csupán ;a (16) kar működteti, vagyis a harang csak egyszer fog megszólalni, a mely jelzés «szabad pályát» jelent. Ha a vonat az «állj» jelzést kapta, úgy a fő- vagy blokjelzőhöz fog lassan haladni, a hol a vonatvezető fölügyelete alatt a 3. ábrában föltüntetett szerkezetet kell működésbe hozni. A fő- és blokjelzőknél és a nyilt pályán bizonyos távolságokban a sinek mellett egy (20) tartóban nagyobb számú, például hat (21) kétkarú emelő van forgathatólag ágyazva, melyet a (22) láncz vagy drót húzószerkezet segélyével egyidejűleg lehet elforgatni, úgy hogy függélyes helyzetükben a vonat jelzőharangját működtető (12) peczek útjába kerülnek. Ha a vonatnak meg kellett állnia, úgy ezen (21) emelőknek megfelelő helyzetbe való hozatala által a vonat mögötti pályán közeledő vonat bizonyos távolságokban, például 100, 500 és 1000 m.-nyire erős jelzést kap, melyről megtudhatja, hogy előtte valamely okból vonatnak kellett a pályán megállania és hogy ennélfogva a pálya nem szabad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasúti jelzőberendezés, jellemezve a vágány mellett elrendezett, drót- vagy lánczhúzószerkezet segélyével a jelzőkkel egyidejűleg vagy ezektől függetlenülműködtetett elforgatható (15 18 18) emelők és ezen emelők által működtetett ütköző segélyével befolyásolt, a vonaton elhelyezett akusztikai jelzőkészülék, például (1) harang által, mely a vágány mellett elrendezett emelők állása szerint különböző jelzéseket ad. 2. Az 1. alatt igényelt jelzőberendezés foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy az akusztikai jelzőkészülék működtetésére a talpfák vagy talpvasakra erősített (13) szögvasakba ágyazott emelők vannak a vágány mentén elrendezve, mely emelők egyikének fölfelé irányított karja villás, úgy hogy az emelőrendszernek előnyösen a legközelebbi blokjelzővel összekötött (17) láncz vagy drót segélyével «szabad pályára* való állítása után a villás emelőkar függélyesen álló s zara a vonaton lévő jelzőkészüléket egyszer szólaltatja meg, míg az «állj»-ra való állítás után a jelzőkészülék az emelőrendszerben alkalmazott emelők számának megfelelő számú jelzést ad. 3. Az 1. alatt igényelt jelzőberendezés foganatosítási alakja, jellemezve a vonaton alkalmazott harangot megszólaltató rugalmas és egy kétkarú (8) emelő (7)