30269. lajstromszámú szabadalom • Újítások hevítőkészülékeken vasalók, kályhák és tűzhelyek számára

Me&jeíeut 1904. évi jiinius lió iá én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 30269. szám. IJ/C. OSZTÁLY. Újítások hevítő készülékeken, vasalók, kályhák és tűzhelyek számára. ERDŐS JENŐ GYÓGYSZERÉSZ EGERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 6-ika. energiát Jelen találmány tárgyát egy oly hevítő készülék alkotja, melynél a fűtési vagy hevítési czélokra használt lángok, legyenek azok bármilyen készülékkel, akár szilárd, cseppfolyós vagy gáznemű tüzelő anyagból előállítva, — oly anyagból készített hálószerű burkolattal vétetnek körül, melyek lángban vörös izzásban maradnak. A láng által előidézett höbeli a hálószerű burkolat fölveszi, izzásig hevül, s ekkor a háló meleg készletét a környezettel aetherrezgések útján mint sugárzó hő energiát közli még pedig a tér minden irányában egyformán ; továbbá azon höbeli energia is, mely a pusztán égő lángoknál a fölhevített levegő részecskék fölfelé történő mechanikai mozgásában vész el, vörös izzásban levő burkolat által, mint sugárzó hő energia hasznosíttatik, s ez által hőmegtakarítás érhető el. Az itt elmondottakat gyakorlatilag alkalmazhatjuk, pl. egy, a találmányt képező szeszvasalónál; alkalmazást nyerhet azonkívül szesz- és gázanyaggal fűtött kályháknál. Az által, hogy pl. a vasalóban a láng fölé és köré egy hálót alkalmazunk, elérjük azt, hogy az vörös izzásba jőve, a készüléknek alsó lapja a sugárzó hőenergiából ugyanannyit kap, mint a fölső- és az oldalrészek, de miután a fölső vasalási czélokra nem hasznosítható, a fölső lap alatt egy úgynevezett reflektort alkalmazunk, mely a hőt részben visszaveri az alsó lapra, következésképen a készülék munkaképessége nagyobb, mint az eddig szerkesztett szesz vasalóké, hol az alsó lap csak a fölső lap átmelegítése után hosszabb idő múlva vált vasalási czélokra hasznossá. Újdonságot képez továbbá a jelen találmánynál a szesz előmelegítése, illetőleg gázosítása. A mellékelt rajz egy, a jelen találmány szerinti vasalónak foganatositási alakját tünteti föl, még pedig 1. ábra a 2. ábra A—B vonalak szerinti hosszmetszete, részben nézete, 2. ábra az 1. ábra jobboldali elölnézete, 3. ábra a reflektorlapot tünteti föl. Az ismert (1) reservoirba öntött szesz a (2) levezető csövön keresztül a (3) tartányba jut, a honnét egy (4) csavarral szabályozható nyíláson keresztül egy hosszabb (6) hengerbe folyik, a honnét egy levezető csövecskén keresztül a (8) apró furatokkal ellátott és körülbelül a vasaló egész hoszszának megfelelő csőbe jut. Szükséges, hogy a (8) apró furatokkal ellátott csőbe a szesz gőz állapotban jusson. E czél elérésére szükséges volt külön előmelegítők alkalma-