30260. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csipkeverőgépeken egy verő időközönkénti megállítására

rabot a hajtóorrok nem foghatják meg, miért is nyugalomban marad. Ha ellenben a (h) kikapcsolót az ismétlő készülék lehúzza, akkor a vele összekötött (i) bekapcsoló a verőláb (k) kónusára nyomást fejt ki (1. és 4. ábra) és a kikapcsoló az (i) bekapcsolón, valamint a (k) kúpon lévő ferde síkok által a (g) haj tódarabot a hajtókivágásokba tolja be. A (g) hajtódarab most az 5. ábrában rajzolt helyzetet foglalja el, azaz a hajtók orrai által megfogatik és mozgattatik. Mihelyt a kikapcsolót az ismétlőkészűlék ismét elereszti és így az (l) rúgó folytán fölcsattan, a (k) kúp széle az odaérkező verőtől a (h) kikapcsoló (m) vezetősíne felé fut (6. ábra), miáltal a (g) hajtódarab a j hajtók kivágásaiból kiforgattatok, azaz a I verő megállíttatik, a mennyiben a (k) kúp mellső gömbölyűsége az (m) sínen végiggördül és ez által a (g) hajtódarab bal sarkát a hajtó kivágásából kivezeti (6. és 7. ábra). Hogy a verő körülfordulata alatt a (g) hajtódarabnak a hajtókivágásokból való nem szándékolt kiforgása imegakadályoztassék, mindegyik verőn egy szimmetrikusan kiképezett (n) vezetődarab (1. és 8. ábra) van elrendezve, mely a verő futása alatt a hajtótengelyeken lévő (o) vezetőtárcsákhcz erősen hozzáfekszik. A futópálya keresztezési helyein az (o) vezetőtárcsák a vezetődarabok szélességének megfelelő közt hagynak szabadon, hogy a vezetődarabot átbocsássák (9. ábra). A (g) hajtódarabnak a hajtók pályájába i való beszorítása (4. és 5. ábra) az (i) bekapcsolón és (k) kúpon elrendezett ferde síkok helyett más köztagok (például emeltyűk) által is végezhető, melyek a bekapcsolónak az ismétlőkészűlék által előállított függélyes mozgását a hajtódarab bekapcsolására szükséges vízszintes mozgássá alakítják át. A 10—15. ábrák a találmány tárgyának második kiviteli alakját tüntetik föl, és pedig a 10. ábra a 11. ábra A—B vonala szerinti függélyes metszetet, a 11. ábra két szomszédos részleges járat fölülnézetét és a 12. ábra a verő oldalnézetét mutatja; a 13. és 14. ábrák egy verő kiiktatását és a 14. és 15. ábrák annak beiktatását magyarázzák meg. A A 13—15. ábrabeli vázlatos föltüntetésekre a föntebb a 4—9. ábrabeliekre mondottak vonatkoznak. Az (a) alaplemez, a (c) fogaskerékhajtással bíró (b) hajtók, a (d) tányérok, az (e) járatlemez és az (f) verők (10. és 11. ábrák) ugyanoly módon vannak elrendezve, mint az első kiviteli példánál. Az első kiviteli példa szerinti külön hajtódarab helyett ezen esetben maga a verőláb szolgál hajtódarab gyanánt, mely ennek megfelelően exczentrikusan van elrendezve. Hogy a hajtóorrok által körben körülvezetett (f) verő megállíttassák, a (h) kiiktatót eleresztjük, úgy hogy utóbbi (1) rúgója folytán fölcsattan és a 10. ábrában föltüntetett helyzetet foglalja el. Ez által a kikapcsoló (p) vezető darabja a (g) verőláb futósíkjába kerül és utóbbit a hajtőkivágások pályájából kiforgatja, mi mellett maga a verő csakis saját tengelye körül forog, a nélkül, hogy szilárd futópályáját elhagyná (13. és 14. ábrák). E mellett a (g) verőláb egyidejűleg a rugalmas (q) bekapcsolót oldalt nyomja. Az egyes részeknek ezen pillanatban elfoglalt helyzetét a 10. és 11. ábrák mutatják. Ha már most a verőt ismét üzembe akarjuk hozni, akkor a (h) kiakasztót az ismétlő szerkezet lehúzza. A (h) kiakasztó (p) vezetődarabja, mely eddig a rugalmas (q) bekapcsoló hatását legyőzte, ez által a (g) verőláb útjából kimozog és a rugalmas (q) bekapcsoló a (g) verőlábat ismét a hajtóorrok pályájába forgathatja. A verőnek, nem szándékolt forgások elkerülése czéljából való különleges vezetése ezen kiviteli alaknál nem szükséges. A csipkeverő gép új berendezésének elrendezését a 16. és 17. ábrák mutatják. A gépet a nagy központos (1) fogaskerék hajtja, melynek mozgása (2 2) közke-