30253. lajstromszámú szabadalom • Patkóbetéttartó
Megjelent lí>04. évi junius ltó 14-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALIM 1 WfSS 111VATAL SZABADALMI LEI RAS 30253. sznm. XX/b. OSZTÁLY. Patkóbetét tartó. THEISEN EDE KERESKEDŐ DÜSSELDORFBAN. A szabad tlom bejelentésének napja 1903 deczember hó 10-ike. A kicserélhető patkóbetétek ismeretes tartói azon hátránnyal bírtak, hogy különböző nagyságú patkóknál más-más tartót kellett alkalmazni, melyeknek előállítási módja és alakja az elveszett vagy eltört részek kézzel való pótlását lehetetlenné tette. A találmány tárgya a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján alkalmazásában, a 3., 4. és 5. ábrákon pedig néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Ezen tartónál az említett hátrányok az által vannak kiküszöbölve, hogy a tartót képező, két bádogdarabból előállított részek minden nehézség nélkül elválaszthatók egymástól, úgy hogy a helyszínén könynyen előállíthatók, illetve pótolhatók, a mi főképen katonalovaknál fontos. E részek egyszerű előállításuk következtében egymáshoz képest annyira eltolhatók, hogy a legkülönbözőbb méretű patkóknál alkalmazást találhatnak. A növényi rostokból vagy más effélékből előállított (i) párnából álló patkóbetét, mely drótfűzés segélyével a (z) födőlaphoz van erősítve, alulról a tartó (a) részének (b) toldata segélyével van tartva, míg a tartónak meghajlított (c) része az (i) betétet a patkóból hátrafelé való kicsúszásában akadályozza meg. A tartó (a) része egy vagy több (d) foggal vagy kiugrással bír, mely megfelelően fölfelé van hajlítva és a tartó (g) részének fölvételére szolgál. A (g) rész hosszú (o) kivágással (3. ábra), vagy több (o) áttöréssel (4. ábra) bír, melynek segélyével a (d) fog vagy kiugrások fölé van helyezve. De a (d) kiugrások és az (o) kivágások, mint ez az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál látható, el is maradhatnak, a mikor is az (a) résznek áthajlított (u) toldata szolgál a (g) rész tartására és vezetésére. Midőn a (g) rész a (d) kiugrás fölé hozandó, ezt az (o) kivágás bővített (w) részén áttoljuk. A (d) kiugrás alsó része ki van vájva és ha már most a (g) részt eltoljuk, akkor a kiugrás kiszögellő részei azt erősen megfogják, úgy hogy eltolódhat ugyan, de le nem eshet. Mint a 3. ábrából látható, a (g) rész is bírhat egy (cl) toldattal, a mi különösen igen széles patkóknál czélszerű, a mennyiben lehetetlenné teszi a patkóbetétnek hátrafelé való kicsúszását. Az (a) és (g) részeknek a patkó nagyságának, illetve a patkószögek egymástól való távolságának megfelelően beállított végei (1) fúratokkal vannak ellátva, me-