30231. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés

lenül fűtött kamra, továbbá a nyílásokon vagy (i) szelepen belépő lángsugarak és a (kl) nyílásokon beáramló levegő magas hő­mérséke következtében ismét meggyújtat­nak. A lángra lobbant gázok az (1) csövön keresztül lépnek ki a (h) kamrából s (11) csatornákon vonulnak végig (1. és 2. ábra), mielőtt az (n) csatornán keresztül a ké­ménybe távoznának. Az (n) elvezető csatornába az (f) és (11) csövek elágazási helyén egy tolóka van ik­tatva, mely lehetővé teszi, hogy a láng és gázok a szükséghez képest a (h) kamrába, vagy pedig közvetlenül a kéménybe legye­nek bocsáthatók, a mint az a törzsszabada­lomban le van írva. Magától értetődik, hogy a (d) és (11) csövek tetszőlegesen rendezhetők el és a fűtőkészülék méreteinek és szerkesztési módjának megfelelően különböző kiterjedés­sel bírhatnak. Az újragyújtó (h) kamrát továbbá egy (1) kígyócső is alkothatja a fűtőkészülék harangjának belsejében (5. ábra). Az (f) cső, melyből az (n) elvezető csatorna a ha­rang fölött ágazik el, az égéstermékeket az (1) kígyócsőbe vezeti, mely a harang belsejében van elrendezve, s melynek te­kerületei az újragyújtó (h) kamrát alkot­ják. A kígyócső a tűzhelyből jövő láng­sugarak bebocsátására szolgáló s szelepek­kel ellátható (i) nyílásokkal továbbá (k) légnyílásokkal bír. Az (l) kígyócső az (f) cső fölött torkol az (n) elvezető csator­nába, melynek egy (j) toiókája ismét lehe­tővé teszi, hogy az égéstermékek az (1) kígyócsőbe, vagy pedig közvetlenül a ké­ménybe legyenek bocsáthatók, a szerint, a mint a tolóka zárva vagy nyitva van. A 6—9. ábrák mutatják, hogy az újra­gyújtó kamra egy vagy két emelettel bíró sütő- vagy czukrászkemenczék tűzhelyeméi is alkalmazható. A (h) gyújtókamra egy vagy több vá­laszfallal van ellátva s a tűzhelyből jövő lángsugarak az (i) nyílásokon vagy szele­peken léphetnek be (6. ábra), míg a gyúj­táshoz szükséges levegő bebocsátására a szabadba torkoló (k) cső szolgál. Az (a) tűzhelyből jövő égéstermékek az (n) elve­zető csatornából az (f) csövön keresztül az újragyújtó kamrába vezettetnek vissza. Az itt ismét lángra lobbantott gázok a gyújtó­kamrából az (l) csövön keresztül az (n) el­vezető csatornába vonulnak. Az (n) csator­nában az (f) és (1) csövek elágazásai kö­zött egy (j) tolóka van elrendezve. Az (n) elvezető csatorna a tűzhely mö­gött fekvő (o) kamrába torkol s a gáz-ok ezen kamrában fölemelkedve, először az alsó tűzhely födele és a fölső tűzhely feneke közötti részen vonulnak végig, azután a vízszintes (ol) csatornán a tűzhely előré­szébe jutnak s az oldalsó (o2) csatornákon keresztül hátrafelé vezettetnek, hol a 9. ábrán látható módon egyesülnek egymással, hogy a fölső tűzhely födele fölött még egyszer ugyanilyen módon vezettessenek a középső (o3) csatornán és az oldalsó (o4 o5) csatornákon végig, mielőtt a kéménybe távoznának. A tűzhely két oldalán a tüzelőtérrel ösz­szeköttetésben álló s forró levegőt tartal­mazó (y) kamrák vannak elrendezve, me­lyek a hőmérsék kiegyenlítődésének lehe­tővé tétele czéljából (yl) nyílásokkal bír­nak. Az újragyújtó kamra és az oldalsó lég­csatornák alkalmazása következtében a hő­mérsék a kemencze mindkét emeletén egyenlő, úgy hogy mindkét emelet egyen­lően használható, míg a közönséges emele­tes kemenczéknél a fölső tűzhely hőmér­séke mindig alacsonyabb, mint az alsóé. Az újragyújtó kamrának gőzkazánoknál a tűzhídon belül való elrendezését a 10—16. ábrák tűntetik föl. A tűzhíd egy üreggel bír, melybe az (i) nyílásokon keresztül közvetlenül a tűzhely­ből lépnek be lángsugarak, míg a szüksé­ges levegő a szabadba torkoló (k) cső (kl) nyílásain keresztül áramlik be. Az (a) tűz­helyből jövő égéstermékek a (b) térben lévő forraló csöveket körüláramolva, a ka­zán hátsó részébe jutnak (10. ábra) és a (c) nyílásokon való átlépés után két ágra oszolnak (16. ábra), azután pedig az oldalsó (d) csatornákon keresztül a kazán előré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom