30219. lajstromszámú szabadalom • Hirtelen bekövetkező hőfokemelkedések jelzésére alkalmas hőmérő

Megjelent 1904. évi június hó 8-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 30219. szára. Vll/d. OSZTÁLY. Hirtelen bekövetkező hó'fokemelkedések jelzésére alkalmas hőmérő. HILKIER CHRISTIAN FREDER1K BÖLCSÉSZJELÖLT KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 9-ike. A jelen találmány hirtelen bekövetkező hőfokemelkedések jelzésére alkalmas hőmérőre vonatkozik, mely ezen hirtelen bekövetkező hőfokemelkedéseket az által jelzi, hogy ilyenkor rögtön egy ébresztő készüléket hoz működésbe. A találmány tárgyának egy példa gyanánt választott kiviteli alakja a mellékelt rajzon van bemutatva. A czélszierűen üvegből készült U-alakú (a) csőben annyi higany van, hogy a cső falába beforrasztott (b) platinadrótok a higanyba épen bemerülnek. Ez által a platinadrótok közt vezető összeköttetés létesül. E vezetékbe azután kívül egy érzékeny relais és egy gyönge elektromos áramforrás van bekapcsolva. A relais olyan szerkezetű, hogy armatúrája az áramkör megszakítása alkalmával egy ébresztő készüléket hoz működésbe vagy egy ébresztő áramkört zár. Az (a) cső (c) és (d) szára fönt be van forrasztva. Mindkét szárban a higany fölött olyan folyadék van, melynek forrási pontja valamely alkalmas hőfoknak felel meg. A (c) csőszár ^gy pedig az ezen csőszárban a higany fölött lévő folyadék esetleg sötét szinűre van festve, hogy lehetőleg sok hősugarat abszorbeáljon. A (d) csőszár egy (e) hüvellyel van körülvéve vagy valamely más módon van a meleg behatásától védve. Hirtelen bekövetkező hőfokemelkedések alkalmával a folyadék a (c) csőszárban azonnal forrni kezd, vagy ha hőfoka nem is éri el a forrási pontot, e csőszárban fokozott gőzfejlődés indul meg. E csőszárban tehát a higanyra ható nyomás nagyobbodik és pedig annyira, hogy a higany fölszine a platinadrót alá sülyed, miáltal az áramkör megszakad. Ennek következtében a relais elereszti armatúráját, tehát az ébresztő készülék működésbe jön, illetőleg az ébresztő áramkör záratik. Miután a két folyadékoszlopra ható nyomás igen csekély, a mi igen könnyen elérhető, például az által, hogy a cső száraiból a levegőt beforrasztás előtt teljesen vagy részben kiszivattyúzzuk, ennélfogva a cső (c) szárában lévő folyadék forrása alkalmával a (d) csőszárban csekély ellennyomás uralkodik. A (d) csőszárban lévő folyadék eközben az (e) szigetelő cső alkalmazása folytán nem jöhet forrásba, illetőleg nem alakulhat oly gyorsan gőzzé, mint a (c) csőszárban lévő folyadék. Lassú hőfokemelkedés esetén a cső mind-