30214. lajstromszámú szabadalom • Elektromos váltakozó áramú gép

kercselésben keringő áramok feszültségétől és eltolódásától, valamint az (I és II) teker­cseléseknek egymáshoz viszonyított szögállá­sától függ. Ezen két áramkörnek egymáshoz viszo­nyított állásának kellő szabályozása mellett és az (I) áramkörben a keringő áramok fe­szültségének és eltolódásának változtatása által a mágneses térnek ugyanoly mérvű, de ellenkező irányú eltolódását érhetjük el, mint a milyent a mágneses tér a feszült­ségnek a rotorban való változásai által szenved, mivel ezen változások arányosak az (I) áramkör változásaival. Ily módon a mágneses térnek oly állását érjük el, mely fölöslegessé teszi, hogy a keféket elállítsuk, vagy pedig, hogy az ezen keféken átfolyó áramok fázisát bármely segédszerkezettel eltoljuk. Midőn a gép az ezt gerjesztő áramokat szolgáltató áramforrástól el van különítve, akkor az öngerjesztésű váltakozó áramú generátor gyanánt működik. Midőn az ilyen generátor egymagában működik, akkor az oly meghatározott fre­quencziával bír, mely csakis a sebességtől, valamint a teljes és részleges transzformá­lás közötti viszonytól függ, de semmi esetre sem függ az azt eleinte táplálta forrás­tól, mely még egyenáramú áramforrás is lehet; minthogy ugyanis, a stator és a rotor elektromótorikus erőinek viszonya mindig egyenlő a teljes és részleges transz­formálás közötti viszonnyal, következéskép­pen ezen viszonyok egyikének módosításá­nál a másik viszony is módosul. Az első viszony csak a csuszamlástól, vagyis a stator áramának frequencziájától és a rotor fordulatszámától függ. Ha ez utóbbi állandó, akkor a frequenczia fog módosulni. E szerint a frequencziát külön­böző sebesség mellett és következéské­pen a feszültséget is, mely annak függ­vénye, módosíthatjuk az által, hogy a teljes transzformálást módosítjuk. Másrészt, a mi két ily váltakozó áramú gépnek párhuzamos kapcsolását vagy pedig egy ilyen rendszerű gépnek bármely más váltakozó áramú géppel való kapcsolását , illeti, úgy a synchronizáczió párhuzamos kapcsolásnál elnyomatik, mivel a csúszó kontaktusok vagy más ugyanezen czélra szolgáló közegek segélyével a gép frequen­cziáját mindig a hálózat frequencziájától tehetjük függővé. Mindezen gépeknél a rotort, a kollek­tort és a keféket oly specziális módon ren­dezzük el, hogy a váltakozó áramú gépben kollektor alkalmazásával járó hátrányokat kiküszöböljük. Ha ugyanis a stator tekercselésének va­lamely a mágneses térben eső tekeriilete kommutáltatik, akkor abban nagy feszült­ségű áramok lépnek föl, melyek tetemes energia-veszteséget idéznek elő és a gép jó működését zavarják, a mennyiben a nyo­matékot gyöngítik, midőn a sebesség a syn­chronizmus fölé emelkedik. Az ily áramok továbbá az áramköröknek hiábavaló fölhevítését okozzák és a kollek­tornál szikrázást idéznek elő a gépnek úgy motor, mint váltakozó áramú generátor gyanánt való működésénél. Ezen hátrányok elkerülése czéljából elegendő a tekerület­nek a kommutálás pillanatában oly elektro­mótorikus erőt átszolgáltatni, mely az em­lített hiábavaló áramokat szülő elektromó­torikus erővel egyenlő nagyságú, de ellen­kező irányú. Ezen eredményt a 4., 5. és 6. ábrákban föltüntetett elrendezésekkel érhetjük el. A rotor több egymástól független áram­körből álló tekercseléssel van ellátva, mely­nek áramkörei a kollektor megfelelő la­melláival vannak összekötve, a hol is egy áramkörhöz tartozó lamellák a többi áram­körök lamellái közé vannak igtatva. Minden egyes kefe több lemezből áll, melyek egymástól szigetelve vannak és melyeknek mindegyike kisebb vastagsággal bír, mint a milyen a kollektornak ugyan­azon áramkörhöz tartozó lamellái közötti ívnek nagysága. Az egy-egy kefét alkotó lemezek oly te­kercseken keresztül vannak egymással össze­kötve, melyek a lemezek között oly poten­cziálkülönséget létesítenek, mely az emlí­tett káros áramokat létesítő indukált vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom