30194. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektrolitikus készülékek és hasonlók elektródáin vagy pólusain

2 — lyen a jelen találmánybeli újítás alkalmazva van, 2. ábrája annak hosszmetszete, 3. ábrája egy közönséges czellához való jelen találmány alapjain készített pólus illetőleg elektróda metszete, végül 4. ábrája ez utóbbinak nézete. (a) teknőalakú edényt jelent, mely fából vagy más megfelelő anyagból készülhet, (b) a föntebb említett fémlemezből való vezető, mely legelőnyösebben ólomból vagy rézből készül. (C) a szén vagy más hasonlóból álló anóda, mely vagy porszénből sajtolt téglaalakú darabokból, vagy retortaszénből készült hasábokból, vagy másként alakított szénből vagy végül valamely más hasonló anyagból készült darabokból van összerakva. (d) a forgó katódát jelenti, mely ólomból vagy más tetszőleges fémből készülhet, (e) a hozzávezetés, mely legelőnyösebben rézből készül és az áramot valamely a rajzon föl nem tűntetett dinamóból vagy más áramforrásból (b) fémlemezhez vezeti. A hozzávezetés czélszerűen az edény egész hosszában van a (b) fémlemezzel összekötve, úgy hogy a (b) fémlemez végét az (e) fővezeték körül csavarjuk; e helyett azonban más megfelelő összeköttetési módot is alkalmazhatunk. (f) a fönt említett, a fémlemez és tulajdonképeni pólus vagy elektróda közé iktatott réteg, melyet legelőnyösebben úgy készítünk, hogy finom porrá tört szénhez valamely nem oxidálódó olajból csak anynyit adunk, hogy a keverék nedves porszerű anyaggá lesz, melyet a (b) fémlemez és (c) pólus közé berakva, az ott öszszeálló tömeget alkot, melyen az elektrolit nem hatolhat keresztül s melynek elektromos vezetőképessége jó. Ha ezen anyaggal a (b) fémlemezt mindkét oldalról és alsó éle körül is körülveszszük, az az elektrolit káros behatása ellen teljesen meg lesz védve. Ezen elrendezést a 3. és 4. ábra tűnteti föl, melyen a találmánynak a közönséges használatos lapos elektródán való alkalmazása van föltüntetve. Ezen két ábrán ismét (b) a fémlemezvezető, (c) a szén vagy más anyagból készült tulajdonképeni elektróda, (e) a hozzávezetés, (f) a fönt leírt anyagból álló réteg, mely ugyanúgy készül, mint az 1. és 2. ábrával kapcsolatosan leírtuk. A (c) szén vagy hasonló anyagból álló lapok a nem fémből, (hanem például ebonitstb.-ből) készült s a (c) lapokon, (f) rétegen és (b) fémlemezen átmenő (g) csavarorsókkal s (h) anyákkal tartatnak össze. A csavarorsóknál és anyáknál megfelelő anyagból való vízmentes saválló hüvelyek és alátétlapok alkalmazandók, melyek meggátolják azt, hogy az elektrolit a (b) fémlemezhez a csavarorsók mentén juthasson. Ha a fémlemez vezető csak egy oldalon van ilyen védő anyaggal ellátva, gondoskodni kell róla, hogy a másik oldalára elektrolit ne juthasson. E czélból a fémlemezvezető ezen utóbbi oldalát firnisszel vagy más oly anyaggal vonjuk be, melyet az elektrolit nem támad meg. Megjegyzendő, hogy (f) rétegnek nemcsak az a szerepe, hogy vízhatlansága folytán a (b) fémlemezt az elektrolit behatásától megvédje és (b) és (c) részek között mint elektromos vezető szerepeljen, hanem ezenkívül czélja még az is, hogy mint többé-kevésbbé rugalmas és hajlékony közeg a (b) és (c) részek egyenetlen tágulását és összehúzódását lehetővé tegye, a nélkül, hogy ez által a két rész közti összefüggésnek folytonossága megszűnjék, egyúttal lehetetlenné téve azt, hogy a (b) fémlemez az elektrolittal érintkezzék. Az elektrolit még akkor sem juthat (b) fémlemezhez, ha a (c) pólus összetörik s az elektrolit az (f) réteg fölületére jut. A szénből vagy más hasonló anyagból álló (c) elektróda, mely az (f) réteg fölületén a (b) fémlemezvezetőtől bizonyos távolságban van, egy egyszerű szén vagy más hasonló anyagból való lemezből, tömbökből, koczkákból vagy más darabokból állhat, melyek az (f) anyagba vannak ágyazva és jól vezetőleg beerősítve. Ismeretes dolog, hogy szénpólusok, il-