30165. lajstromszámú szabadalom • Elektromos lánczhegesztő gép

Megjelent 1904. évi május lió 30-án. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 301tí5. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Elektromos lánczhegesztő gép. HELBERGER HUGÓ GYÁROS MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 márezius hó 23-ika. Jelen találmány tárgyát egy gép képezi, lánczok hegesztésére, melynél az áram át­haladása közben duzzasztás és egyidejűleg a duzzasztás által képződött vastagodásnak a duzzasztás irányára merőleges sajtolása megy végbe. A gép lényegében két rézpofából áll, melyek az áramforrással állnak kapcsolat­ban és megfelelő kimarásaikban a lánczta­got veszik föl. A pofák oly módon vannak forgathatóan elrendezve, hogy a lánczszem­nek csak a hegesztési helyet tartalmazó nyitott része munkáltatik meg, míg a zárt rész nincs igénybe véve. A duzzasztás ál­tal képződött vastagodást egy kalapács­szerkezet vagy saj tolófogó lekalapálja, mi­által a hegesztés biztos és tartós. A mellékelt rajzon a jelen találmány ér­telmében szerkesztett lánczhegesztő gép van föltüntetve, és pedig az 1. ábrában elölnézetben és a 2 ábrában fölülnézetben, míg a 3. ábra a saj tolófogót és a hozzátartozó bütykös tárcsát az 1. ábra A—B vonala szerinti metszetben mutatja. A gép szerkezete a következő: A két (a a) rézpofa, melyek kúpos (b b) csapok segélyével két, az áramforrással közvetlen kapcsolatban álló rézsínre van­nak szerelve, egy-egy (g) bütykös emel­tyűt tart; utóbbiakat az (f f) rugók egy­máshoz húzzák, miáltal a pofák oly helyze­tet törekszenek elfoglalni, hogy a láncz­szemet az e czélra szolgáló kivágásokba ne­hézség nélkül behelyezhessük. A két (g g) emeltyű végére az (e) tár­csa két oldalán elrendezett (h h) fölfutó fölületek hatnak, úgy hogy az (e) tárcsa forgásánál az (a a) pofák a (b) csapok kö­rül egymás felé lengnek és a közéjük he­lyezett lánczszemet duzzasztják. Az (a a) pofák forgáspontja oly módon van megválasztva, hogy a lánczszemágak nyitott részére ható pofarészek ezen for­gásponttól távolabb fekszenek, mint a zárt lánczszemágakra ható pofarészek. Ezen el­rendezés folytán az előbbiek útja nagyobb, mint az utóbbiaké, úgy hogy az anyag duz­zasztása csak a nyitott és nem a zártágon történik, miáltal csak kis erőkifejtésre van szükség és a lánczszem zárt része nem de­formálódik. A duzzasztásnál képződött vastagodást a duzzasztás irányára merőlegesen ható saj­tolófogó kiegyenlíti, illetve ismét nyújtja. Ezen szerkezet két, a ' (1) csap körül len­gethető, a lánczszemn^Á megfelelő kivágá­sokkal bíró (k k) fogópofából áll, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom