30155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás portlandczement előállítására
Megjelent lí>(>4. évi május hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. VATAL S Z A B A DA LMI LEIRA S 80155. szám. XVIl/d. OSZTÁLYEljárás portlandczement előállítására. TIMM FRIGYES KÁROLY VILMOS FŐMÉRNÖK HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 május hó 22-ike. A portlandczement előállítása jelenleg mindazon esetekben, ahol nem természettől fogva helyes összetételű nyers anyagokról van szó, oly módon történik, hogy a mész-és agyagtartalmú nyersanyagok száraz vagy nedves földolgozás által a lehető legfinomabb állapotra hozatnak és azután ismét nagyobb darabokká (többnyire téglákká) alakíttatnak és helytálló tűzhellyel bíró kemenczékben (akna- vagy körkemenczékben) téglákká égettetnek, vagy pedig a nyersanyag minden további alakítás nélkül közvetlenül egy folyton forgó tűzhellyel bíró lángkemenczébe vezettetik s abban téglákká égettetik. Az első osztályba tartozó kemenczék hatásfoka jóval nagyobb, mint az utóbbiaké, úgy hogy a gyakorlat középértékeiben kifejezve. 100 kg. téglára akna- vagy körketnenczénél 15—18 kg., forgatható lángkemenczénél pedig 25—32 kg. jó fűtőértékű tüzelőszer esik. Ha kevés vagy semmi vizet sem tartalmazó czement-nyersanyagról van szó, akkor az égetési folyamatnál a szénsav kiűzése veszi a legnagyobb hőmennyiséget igénybe és pedig ezen czélra oly tüzelőszermennyiségek szükségesek, melyek az alkalmazott kemenezék hatásfokával fordított arányban állnak, tehát ezen arány akna- vagy körkemenczék és lángkemenczék között 1:2. Jelen találmány erre van alapítva és czélja abban áll, hogy a lángkemenczék tüzelőszerfogyasztása leszállítható legyen. Ez még azért is különös fontossággal bír, mert itt az előkészítés (megőrlés vagy elgázosítás) által nem kis mértékben megdrágított tüzelőszerről van szó. Jelen találmány szerint az eljárás abban áll, hogy a bányából jövő nyersanyagot akna- vagy körkemenczékben szénsavtartalmától megfosztjuk, azután előkészítjük és az ismeretes forgó kemenczékbe szállítjuk. Ha az agyag a nyersanyagnak különálló alkatrészét képezi, akkor az agyagnak nem kell az előégető kemenczéken keresztül a nagy kerülő utat megtennie, ellenben ez mindazon esetekben elkerülhetlen, ahol úgynevezett márga dolgoztatik föl. Mivel az akna- vagy körkemencze a szénsav kiűzésére kereken felényi tüzelőszert fogyaszt mint a forgó kemencze, ennélfogva az előbbi azonnal felismerhető megtakarítást tesz lehetővé, ami viszont a végeredmény megállapítása czéljából még néhány párhuzamosan haladó mellékjelenség tekintetbe vételét teszi szükségessé. Mindenekelőtt világos, hogy a földolgozó berendezés munkája, a kiűzött szénsav
