30142. lajstromszámú szabadalom • Multiplex távbeszélő berendezés

erősbítésének az eredménye; a mint kísérletek mutatták, az ezen magánhangzókat jellemző hangok rezgésszáma, a különböző magánhangzóknál másodperczenként 225— 3600 közt változik, a hol is az utóbbi rezgésszám az «i» magánhangzóra jellemző. Világos tehát, hogy az emberi hangra jellegzetes rezgések, tekintet nélkül a kísérletezési adatok pontosságának mérvére, igen nagy frekvencziával bírnak, mely némely hangoknál ezernek többszörösét is meghaladja. Következésképpen az olyan multiplex távbeszélő berendezés, melynél a telefonáramkörnek l

/ioo másodpercznyi vagy még rövidebb megszakításaival műkő- I dik, szükségszerűen tökéletlen eredményeket szolgáltat, a mi onnan ered, hogy igen sok oly fölső hang vész kárba, mely az emberi hangra jellemző. Kísérletek az eddigi berendezéseknek tökéletlenségét még azon esetre is beigazolták, ha az egymást követő áramzárások között az intervallumok — a megengedhető határok között — még kisebbéis tétettek mint eddig; ha pedig az ezelőtt megengedhetőnek vélt Vioo másodpercznyi időközt alkalmazták, akkor a hatás, vagyis a fül organizmusának befolyásoltatása igen szabálytalan volt A jelen találmány már most abban áll, hogy az áramzárásokat a leágazásban, a beszélgetésnek a vonalvezetékből ezen leágazásba való sikeres átvitelére, oly frekvencziával vagy sebességgel eszközöltetjük, mely kb. egyenlő azon finomabb vagy komplikáltabb rezgéseknek frekvencziájával ill. közepes frekvencziájával, melyek az emberi hangra vagy a kiejtett szóra jellegzetesek. A mint a kísérletek megmutatták, ez azon helyes és szükséges mód. mely szerint a kapcsolók és elosztók müködtetendők és az áramzárások létesítendők; tehát minden leágazás számára perezenként egészen 4320 áramzárást kell biztosítani, hogy a hang teljes eredeti színezésében és sajátosságában reprodukáltassék. Kísérletek megmutatták, hogy másodperczenként 3500 áramzárás azon legmagasabb hangnak is megfelel, mely egy kiejtett magánhangzóra jellemző. Ha ezen áramzárások számát másodperczenként 4320-ig fokozzuk, akkor a távbeszélgetés pontossága és tisztasága megfelelően fokozódik, ezen számon túl azonban már nem érünk el előnyös eredményeket, hanem ellenkezőleg, rosszabb hatást, a miből az következtethető, hogy az áramzárások megengedhető legnagyobb frekvencziájának egyenlőnek kell lennie a beszéd fölső hangjainak rezgéseivel. A jelen találmány azonban nem szorítkozik a megemlített számadatokra, hanem általánosságban abban áll, hogy az áramzárásokat oly frekvencziával eszközöltetjük, | mely a kiejtett szó rezgésszámának felel meg. Ezen frekvencziának csökkentésekor bizonyos számú jelegzetes rezgés okvetlenül veszendőbe megy, bár másodperczenként 3600 áramzárás a magánhangzók összes jellegzetes fölső hangjaira nézve kielégítő úgy, hogy ezen esetben a vonalvezetéken át több beszélgetés egyidejűleg folytatható az érthetőségnek bizonyos fokával. Ha azonban az imént említett föltételt pontosan betartják, vagyis az összes leágazásokban az áramzárások frekvencziáját az emberi hang fölső hangjainak rezgésszámával teszsziik egyenlővé, akkor egy és ugyanazon vonalvezetéken át egyidejűleg nagy számú beszélgetés folytatható. Ezen föltétel betartásánál az egymást követő áramzárások közötti időköz tartama az egyes áramzárások tartamához viszonyítva elenyészően csekély. Ha az áramzárások frekvencziája tényleg olyan nagy a mint azt az előbb részleteztük, vagyis egyenlő az emberi hang jellegzetes fölső hangjainak rezgésszámával úgy, hogy minden rezgésre egy-egy áramzárás esik, akkor az egyes áramzárások tartama aránylag lényegtelen és ennek következtében világos, hogy egy és ugyanazon vonalvezetéken át egyidejűleg több beszélgetés folytatható, mint eddig. A kísérletek azt mutatták, hogy pl. négy beszélgetés minden zavar nélkül folytatható egyidejűleg. A jelen találmány tehát az eddigi rendszerekkel szemben gyakorlati haladást jelent és azáltal tűnik ki, hogy nem az egymást követő áramzárások között