30141. lajstromszámú szabadalom • Ványoló és ránczegyenesítő hengermű

Megjelent 1904. évi május hó .'50-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 30141. szara. XIV/e. OSZTÁLY. Ványoló és ránczegyengető hengermű. MAUE TESTVÉREK GYAPJÚÁRÜ-GYÁR ÉS ULLRICH GUSZTÁV CSINOZÓ-MESTER SEIDENBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 20-ika. Jelen találmány tárgya egy ványoló hen­germű, melynél a ványoló hengere egy­szersmind a ránczegyengetést is végzi. Ezen találn.ány szerint ványoló hengerek gyanánt két csonkakúp-alakú, egymással el­lentétesen álló és tengelyirányban elmoz­díthatatlan hengert használunk. Midőn az árúköteg a csonkakúp-alakú hengerek kö­zött átmegy, úgy a köteg háromszoros helyzetváltozásával annak teljes megfordí­tása s ez által a ránczok egyengetése és tökéletes elsimítása válik lehetővé. A rajz 1. ábrája a találmány egy példa­képem foganatosítási alakjának vertikális keresztmetszetét, s a 2. ábra ennek vertikális hosszmetszetét tünteti föl. Az (a) és (b) csonkakúpok, <1 ZclZ ványoló hengerek között átfutó árúköteg azokat tengelyirányban és pedig mindegyiket a csúcstól az alaplap felé igyekszik eltolni, mely eltolás meggátlására a csonkakúpok tengelyeire (g) és (h) állítógyűrűket al­kalmazunk, melyek a csapágyak homlokré­szén lévő (e), illetőleg (f) gyűrűkre tá­maszkodnak. A ványoló hengereknek a kö­tegekre gyakorolt hatását a 3-tól 5-ig ter­jedő sematikus rajzok mutatják. Ezek kö­zül a 3. ábra a hengerek közül kilépő kö­teg keresztmetszetét, a 4. és 5. ábra az áthaladó köteg oldal-, illetőleg fölülnéze­tét ábrázolják. Az árúköteg a horizontális (i) vezetőhengeren keresztül jut az (a) és (b) ványoló hengerek közé, miáltal hori­zontális fekvésből ferde helyzetbe fordul s eközben ránczrétegei megfelelő nyomást és helyzetváltozást szenvednek. A 3. ábrában az (I)-el jelölt helyen a fölső hengernek a legnagyobb s az alsó­nak a legkisebb átmérője van, közép felé az átmérők közelednek egymáshoz és kö­zépen egyenlők, innen kezdve a fölső hen­ger átmérője kisebbedik s az alsóé nagyob­bodik, míg (Il)-nél a fölső henger eléri legkisebb s az alsó legnagyobb átmérőjét. A kötegkeresztmetszetnek a középtől ol­dalt fekvő részei tehát a ványoló henge­rek különböző átmérői hatásának vannak kitéve. Föltéve tehát, hogy a ványoló hengerek ugyanazon közepes kerületi sebességgel fo­rognak, (I)-nél a köteg fölső rétegei az alsóhoz képest gyorsabban mozgattatnak előre, míg (Il)-nél fordítva áll a dolog. A fölső, illetőleg alsó rétegek e gyorsabb előrehaladása következtében a fölső rété-

Next

/
Oldalképek
Tartalom