30130. lajstromszámú szabadalom • Védő szegélyszalag női ruhákhoz

IVfegjelent 1904. évi május hó 3()-án. MAGY. SZABADALMI KIR IIIVATAL SZABADALMI LEI RAS B01B0. szám. 1/i. OSZTÁLY Védő szegélyszalag női ruhákhoz. FRIEDINGER IGNÁCZ KOVÁCSMESTER OBERTHALBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 deczember hó 14-ike. Az uszályos ruhák nagy hátránya az, hogy a ruha szövete, illetve az ezt bélelő szegélyszalag, járás közben az úton vagy pallón csúszik (1. ábra), minek az a következménye, hogy a jelzett helyen a szövetnék alsó oldalán a szövet szálai elkopnak és így maga a szövet is szétfoszlik, mint azt a 2. ábrán (a)-nál jeleztük, továbbá hogy a szövet az út sarát és nedvességét fölszedi és megszáradása után a fölvett sártól keménnyé és törékennyé válik, mi a szövet tartósságát ismét károsan befolyásolja. Az újabb időben a női ruhák szegélyén alkalmazott úgynevezett söprűs zsinór [lásd az 1. és 2. ábrán (b)-nél], ez ellen nem nyújt védelmet, minthogy ez a szalag csupán a ruhának az utat érő szélét védheti a kopás ellen. A találmány tárgya már most egy védő szegélyszalag, mely uszályos ruháknál az uszály belső oldalára fölvarrva, az uszály szövetét járás közben oly módon tartja az út fölött, hogy az sem nem csúszik az úttesten, sem erről nedvességet vagy sarat föl nem vehet. Ez az új védőszalag, illetve uszálytartó a 4. ábra szerint több (c) söprűzsinórból áll, melyek a (d) uszály belső oldalán több sorban akként vannak fölvarrva, hogy a zsinórok söprűi együtt egy széles és magas paszománt képezzenek. Ez a paszomán bizonyos tekintetben uszálytartó gyanánt szerepel, minthogy járás közben ez csúszik az úton és a (d) uszályt az útról leemelve tartja (4. ábra). Az egyes söprűk oly helyzetet foglalnak el, hogy mindegyik csak néhány, egy vonalba eső sörtéjével érje az utat, minek az a következménye, hogy az úton lévő port ez a néhány sörte alig veri föl, tehát hogy a porképződés jóval csekélyebb, mint akkor, mikor az uszály egész szélességében az úton csúszik. Ezenkívül hosszabb használat után is csak ama sörték kophatnak le (lásd a 4. ábrán pontozva), melyek az úttal érintkeznek és sohasem kophatik el maga a ruha szövete is. Nedves, sáros úton végül csakis azok a sörték lesznek nedvesekké, és sárosakká, melyek az úttal érintkeznek, nem pedig maga a szövet, a sörtékhez esetleg hozzátapadt sarat pedig ezek egymáshoz dörzsölésével könnyebben távolíthatjuk el, mint a szövetből magából. A csatolt rajzon a söprűzsinórok elrendezése csakis példa gyanánt szolgál és azok helyett egyszerű sörtékből álló szalagokat is lehet alkalmazni, melyek az út fölületével hegyes szöget képeznek.