30119. lajstromszámú szabadalom • Új víz- és petróleumadagoló szerkezet lángzóval fűtött gyors elgőzölögtetésű gőzfejlesztőkhöz

-- 3 -helyzetnek felel meg, s ekkor csakis uz (o) nyílás van nyitva, melyen át annyi petróleum jut a lángzóhoz, hogy az csak pisloghat. Ezen (o) nyílás különben a tolattyúk minden helyzete mellett nyitva marad, mint az már említve is volt. A (2)-vel jelölt helyzetben egy víznek való (li) nyílás és egy petróleumnak való (1) nyílás van nyitva; ez megfelel az első sebességnek. A (3)-al jelölt helyzetben még mindig csak egy (h) víznyílás, azonban két (1) i petróleum nyílás van nyitva; ez a helyzet 1 lehetővé teszi azt, hogy az első sebességet abnormális körülmények közt is betarthas- j suk, vagyis hogy még silányabb minőségű 1 fűtőanyag, vagy a lángzó vagy kazán rossz állapota esetén is biztosíthassuk a gőznek túlhevítését. A (4)-el jelölt helyzetben két (h) víznyílás és három (I) petroleumnyílás van nyitva; ez a második sebességnek felel meg. Az (5)-el jelölt helyzetben végül két (h) víznyílás és négy (I) petroleumnyílás van nyitva: ez a helyzet lehetővé teszi azt, hogy a második sebességet, vagyis az ennek megfelelő gőznek kellő túlhevítését még azon esetben is biztosíthassuk, ha a fűtőanyag silányabb minőségű, vagy pedig a lángzó vagy kazán hiányos állapotban van. Ha az adagoló szerkezetet automobil kocsikon akarjuk alkalmazni, akkor a két egymással összekötött tolattyú mozgatására egy a gépész keze ügyébe eső fogantyút alkalmazhatunk, melyet például a tolattyúkkai megfelelő rudazatokkal összekötött (m) tengelyre ékelhetünk. A fogantyú minden egyes (pl. bemetszéssel és abba beugró peczekkel biztosított) helyzete a tolattyúknak a 4. ábrán föltüntetett egy-egy helyzetének felel meg. Az adagoló táplálására szolgáló víz tartánya valamivel magasabban van elhelyezve mint az adagoló készülék s benne a víz a külső levegő nyomása alatt áll. A petroleumtartány teljesen zárt s benne bizonyos a lángzó szerkezetének megfelelő légnyomást tarthatunk fönn. Ezen nyomást kézi vagy géphajtású szivattyúval vagy pedig más megfelelő módon állíthatjuk elő. A petróleum fölszinére ható nyomást menetközben bizonyos esetekben növelhetjük és a nyomás növelést a közbeiktatott pót petroleumnyílások helyett a víz és petróleum arányának megváltoztatására is alkalmazhatjuk, mert könnyű belátni, hogy ha a petróleum fölszinére ható nyomás nő, az ugyanazon keresztmetszeten átfolyó petróleum mennyisége is nagyobb lesz. Ahelyett, hogy a tolattyúkat egymás mögött levő töbl nyílás fölött mozgatjuk el, azt is tehetjük, hogy a tolattyúkat folytonos résalakú (p és g) nyílások fölött mozgatjuk el (5. ábra), melyeket azok kisebb-nagyobb hosszban lefödnek. Az egyenes irányban mozgó tolattyúk helyett körben mozgó (r és s) tolattyúkat is alkalmazhatunk (6. ábra), melyek a meghajlított és (v)-ben csapágyazott (t) emeltyűk által egyidejűleg vezettetnek a körpályán. A (t) emeltyűk pl. (x) kapcsolórúddal egymással összekötve s (y) rúddal mozgatva lehetnek. Ezen körben mozgó tolattyúk a víz és petróleum bevezetésére szolgáló szekrény fenekén vannak elhelyezve s elmozdulásuk közben ép úgy nyílnak és záródnak a nyílások, mint az előbbi esetekben. A tolattyúk helyett a kúpalakú (z) orsókat is alkalmazhatjuk (7. ábra), melyek egy hengeres nyílásba többé vagy kevésbbé benyúlnak, s ezzel a vizet vagy petroleumot átbocsájtó keresztmetszetet szabályozzák. A két orsót összekötjük egymással, és egy időben vezéreljük: viszonylagos méreteiket a víz- és petroleummennyiségek viszonya szerint állapítjuk meg. Az orsók különböző helyzetét a különböző elérendő sebességek szerint kell megállapítani. Ezen orsókat a vezénylő rudakra elmozgathatóan lehet fölszerelni, t. i. hogy egyiket a másikhoz képest el lehessen mozdítani, oly czélból, hogy a petróleum- és víznyílás nagyságának viszonyát megváltoztathassuk, akkor is, ha a sebességet nem változtatjuk, amire esetleg szükség lehet, ha a fűtőanyag minősége silány vagy ha a lángzó vagy a kazán hiányos állapotban van.