30108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hydrosulfitok előállítására

Mííjíjch'iit 19<)4. évi május hó 27-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 30108. szara. I V/h/1. OSZTÁLY. Eljárás hydrosulfitok előállítására. DESCAMPS LOUIS MÉRNÖK LILLEBEN (FRANCZIAORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1903 május hó 30-ika. A jelen találmány tárgyát hydroszulfitok előállítására szolgáló eljárás képezi, melynek spgéljével e testek technikailag tisztán és olyan állapotban nyerhetők, hogy azoknak hosszú ideig való elállása biztosítva van. Sok olyan eljárást hoztak már nyilvánosságra, melyekkel a Schützenberger-féle eljárást, ki kénes savat szalagalakú horganyra enged hatni, javítani és a hydrokénes savat redukczió ezéljaira lehetőleg kényelmes és eltartható alakban nyerni igyekeztek. Csak a Grossmann-féle kísérlet (kénsav hozzáadása a biszulfithoz, hogy kénes sav fejlődjék), továbbá a «Badische Anilin- und Soda-Fabrik® czég eljárása (kénes sav hozzáadása, hogy a nátriumbiszulfit nátriumja hasznosíttassék), valamint a Bernthsen-féle eljárás (fémes horganynak kénes savban fokozatosan való föloldása egyidejű hűtés mellett) legyenek itt megemlítve. Ez eljárások egyikével sem sikerült azonban olyan hydroszulfitokat nagyban előállítani, melyek valóban tiszták és állandóak lettek volna és tökéletes kiaknázást engedtek volna meg. Ama helytelen utat választották ugyanis, hogy pl. a horganyra lassan, fokozatosan engedték a kénes savat hatni és emellett a reakcziókeveréket folytonosan hűtötték: e módszer tehát sohasem szolgáltatott kielégítő eredményt. A jelen találmány tárgyát képező eljárás már most az említett módszerekkel szemben abban áll, hogy tiszta horganyport vagy valamely más, rendkívül finoman szótosztott és igen tiszta redukáló port egyszerre öntünk be technikailag tiszta kénes sav vizes, alkoholikus, gliczerin vagy hasonló konczentrált oldatába, mely lehetőleg minden más savtól mentes legyen, mire az egész masszát gyorsan és jól átkavarjuk, leülepedni hagyjuk és az oldatot dekantáljuk. Ügyelni kell eközben arra, hogy a redukáló por némi fölöslegben legyen jelen, hogy az összes jelenlévő kénes sav leköttessék. Szabad savnak, bár csekély mennyiségben való jelenléte a lehető legkárosabb befolyással van a termék tartósságára. A redukáló por egész mennyiségének a kénes savba egyszerre való beöntése alkalmával az oldat hőfoka, mely eddig czélszerűen a közönséges szobalevegő hőfokával bírt, hirtelen fölszökik. A hőfok ezen hirtelen növekedését azonban nem fogjuk hűtéssel meggátolni, mert e hőfoknövekedés lényeges a reakczió sikere szempontjából, miután csak ilykép következik be a reakczió pillanat alatt és megy quantitativ végbe. Ez tehát lényeges föltétel, mert ha nem használódik föl rögtön az összes sav, a termék szétbomlik.