30104. lajstromszámú szabadalom • Sínfékkel kombinált kerékfék

zítjük helyzetében (17. és 18. ábra), me­lyek a (29) bordák mögött tolatnak be a (28) bevágásokba. A (32) csapoknak egyik végén fej van kiképezve, másik végükön pedig (33) sasszögek segélyével rögzíttet­nek (20. ábra). E berendezés következtében a sínfék sarúja levehető és visszahelyez­hető, a nélkül, hogy e czélból a féktuskót is le kellene venni, vagy föl kellene emelni. A kerékféknek (34) tuskója egy (35) csapra van erősítve, mely a tuskó egy (36) toldatának, továbbá a (4 5) rudak megfe­lelő végeinek furatain halad keresztül i (6—8. ábrák). A (34) tuskó fölső végét egy (37) függesztő tartja, mely a (2) hossz­gerendához erősített (38) karra van füg­gesztve. Mint a rajzok mutatják, a (4 5) rudak által képezett keret külső végét, a (34) féktuskó közvetítésével, szintén a (37) függesztő tartja. E kerékféknek (39) sarúja a (34) fék­tuskó belső oldalához a féktuskón áthatoló (40) csavarszög segélyével van hozzáerő­sítve, melynek belső vége a féksarú hátsó oldalában kiképezett (41) fúrat csavarme­neteivel kapcsolódik. (22. ábra). A (12) függesztő a csőalakú (13) csap­ágy fölött csavarmenetekkel van ellátva és egy (44) csavaranya által tartatik (21. ábra), mely a (10) keret fölső lapján nyugvó (45) alátétlemezen foglal helyet. A függesztő fölemelkedését a (42) csavar­anya akadályozza meg, mely a (10) keret és a (13) csapágy között van elrendezve. A fék működtetésére bármely ismeretes szerkezet alkalmazható, például a (43) fék­láncz (1. és 4. ábra), melynek megfeszítése a fékek meghúzását vonja maga után. A (25) fékemeltyűt egy (46) rúgó téríti vissza helyzetébe (4. és 11. ábra). A (43) fékláncz megfeszítése alkalmával a (25) fékemeltyű a (16) csap körül a ke­réktől elforgattatik, úgy hogy alsó (26) karja a sínfék sarúját a sínekre szorítja (1. ábra). E mozgás közben a féksarú talpa a sínfejjel mindig párhuzamos marad, mi­vel a sínfék tuskója a keret (4 5) rúdjai­val az egymással megegyezően működő (22) rudak útján van összekötve (1. és 3. ábra). Mihelyt a sínfék sarúja és a sín között súrlódás lép föl s a fékemeltyűnek fölső karjára továbbra is az előbbi irányban gya­koroltatik nyomás, akkor a (25) fékemel­tyű, melynek forgástengelyét ekkor a sín­fékbe ágyazott (27) csap alkotja (1. és 4. ábra), a (4 5) rudak által képezett ke­retet a (16) csap közvetítésével oly módon húzza el, hogy a (39) kerékfék sarúi a ke­rékkoszorúkhoz szoríttatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Sínfékkel kombinált kerékfék, jelle­mezve egy a kocsikereket körül vevő s a kocsialváz (13) csapágyaiban nyugvó (14) csapokra kilendíthetőleg függesz­tett (4 5) keret által, melynek egyik vé­génél egy kerékfék van elrendezve, míg a keret másik vége a csuklósan ráerő­sített sínféket és a fékemeltyűnek egyik (16) forgáscsapját hordja. 2. Az 1. igényponttal védett fékszerkezet­nek egy foganatosítási alakja, jelle­mezve az által, hogy az elmozdítható (4 5) keret (16) csapja körül elforgat­ható fékemeltyű (26) karjának alsó vége a sínfék tuskójának (27) csapjára forgathatólag van szerelve, úgy hogy a sínféknek a sínekhez való szorítása al­kalmával e (27) csap a fékemeltyű má­sodik forgáscsapját képezi, azon czél­ból, hogy a fékemeltyű további elfor­gatása alkalmával a nevezett keret el­mozdíttassék s a külső végén elrende­zett (39) kerék fék a kerékhez szorí t­tassék. (4 rajzlap melléklettel.) P ÁLLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPet ftK

Next

/
Oldalképek
Tartalom