30102. lajstromszámú szabadalom • Spiritusz-izzófénylángzó csekély túlnyomású elgázosítással
Megjelent J904. évi május hó 21-é 11. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS B0102. szám. I I/d. OSZTÁLY. Spiritusz-izzófénylángzó csekély túlnyomású elgázosítással. AKTIENGESELLSCHAFT VOBM. C. H. STOBWASSEB & G° CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 augusztus hó 18-ika. Jelen találmány tárgyát spiritusz-izzófénylángzó képezi, melynél az elgázosítóban és a gázvezetékben a bélnek és gázvezetéknek czélszerű elrendezése által minden szükségtelen nyomásf okozódás meg van akadályozva, vagyis a fejlődő gázok vagy gőzök épen csak akkora nyomással bírnak, a mekkora a légköri nyomás legyőzésére szükséges. A mellékelt rajzok a találmány tárgyát tüntetik föl és pedig az 1. ábra a lángzónak részben függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti vízszintes metszet, a 3. ábra a hővezető szerkezetnek egy részlete, a 4. ábra pedig az előmelegítő szerkezet függélyes metszete. A lángzó működése közben a láng által hővezetés útján hevített (V) elgázosító egy függélyes helyzetű kettős csőből áll, melynek (e) belső csöve fönt tölcséralakra van kibővítve, úgy hogy a külső csővel összeköttetésbe jön. A kettős cső, illetve az elgázosító alsó vége két (b bl) légvezető nyílás által két elkülönített kamrára osztatik. Ezen nyílások méretei az egész lángzó méreteivel meghatározott viszonyban állnak s a lángzó működési módja által határoztatnak meg. A (b bl) nyílások legmagasabb pontja ugyanis az elgáaosítónak azon helyén van, a hol a lángtól az elgázosítónak átadott hő a sugárzás útján eltávozó hővel egyenlő, a hol tehát a hő egyensúlyban van. Az elgázosító teljes magassága úgy van megválasztva, hogy a hőmérsék ezen a helyen már ne legyen elegendő a spiritusz elgázosítására. A (D) bél, melynek hajszálcsövei a spirituszt az elgázosítóba emelik, az elgázosító két alsó, elkülönített kamrájában szorosan vezettetik, ellenben a fölső, gyűrűalakú részben jelentékenyen meglazul, míg az elgázosítónak kettős tölcsér-alakú fölső tere béltől mentes marad, s mintegy gőzkupolát képez. Az elgázosító két alsó kamrájában a belek szorosan a falakhoz feküsznek, úgy hogy lehetőleg nagy mennyiségű spiritusz vezettetik az elgázosító azon helyeihez, hol az elgázosítás kezdetét veszi. Annak következtében, hogy az elgázosító két elkülönített kamrájához nem vezettetik annyi meleg, mint a mennyi a spiritusz elgázosításához szüksége, az elgázosító ezen részében nem állhat elő túlnyomás, mely a
