30100. lajstromszámú szabadalom • Papírból vagy más hasonló anyagból készült papucs

- 2 -kor a leragasztott éleket a kívül alkalma­zott (i) erősítő darabbal is födhetjük. Az 5—8. ábrán látható kiviteli alaknál a szabásminta (5. ábra) egymássala (j) fölső rész útján összekötött két (k) és (1) talp­darabból áll, mely talpdarabok, — mikor a szabásmintát a vonalkázott (d) sávok men­tén meghajlítjuk — egymásra fekszenek. ' A (j) fölső rész mellső végén alkalmazott ] (h) szegélyt a két (k) és (1) talp közé ra­gasztjuk be. A fölső részt itt is (f) és (g) pántok erősítik, melyek közül az utóbbi főleg a fölső rész élének beszakadását gá­tolja meg. A 9—12. ábrán látható kiviteli alak az előbb leírttól csakis annyiban tér el, hogy a szabásmintán az egyik (1) talphoz még egy (m) rész csatlakozik, mely a vonalká­zott (d) sáv mentén lehajlítva, a papucs hátsó, a bokát illetve sarkat körülvevő ré- j szét képezi. Az (m) rész (n) szegélyét ép I úgy ragasztjuk be a (k) és (1) talpak hátsó végei közé, mint az (f) fölső rész (h) sze­gélyét a (k) és (1) talpak mellső végei közé. Végül a 13—16. ábrán látható kiviteli alaknál a szabásmintán az egyetlen (1) talp­hoz a (j) fölső rész és az (m) hátsó rész csatlakozik (mely utóbbi másként van ala­kítva, mint a 9—12. ábrán), a második (k) talpat csak utólag erősítjük föl, mikor a (h) és (n) szegélyeket az (1) talpra már rá­ragasztottuk. Magától érthető, hogy eb­ből a szabásmintából a papucsot akként is előállíthatnók, hogy a (k és 1) talpakat a (h és n.) szegélyek fölragasztásával egyesítjük egymással. Az (f) és (g) szala­gok ennél a kiviteli alaknál ép oly módon erősítik a fölső részt, mint az előbb le­írtaknál. Czélszerű, ha a hátsó rész szélét is be­foglaljuk egy szövetből készült (o) csík­kal, ép úgy, a mint az összes leírt kiviteli alakoknál alkalmazhatunk egy a fölső rész alsó szélét erősítő szalagot. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Papírból vagy más hasonló anyagból ké­szült papucs, az által jellemezve, hogy a papucs egy szabásmintából van hajto­gatva, melyet az egymással összefüggő talp, fölső rész és esetleg alkalmazott hátsó rész képez és hogy a szabásmintá­nak a hajtogatás után egymással érint­kező élei illetve felületei alkalmas mó­don vannak egymással összekötve. 2. Az 1. alatt védett papucs egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a hosszában megosztott fölső rész két (b) és (c) fele az (a) talppal ennek két ol­daléle mentén függ össze, a két (b) és (c) félnek az összehajtogatás után egy­másra fekvő széle pedig egy szövetből vagy más hasonló anyagból készült (e) csík útján van egymással kapcsolva. 3. Az 1. alatt védett papucs egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az egy darabból álló (j) fölső rész két ol­dalán függ össze az összehajtogatásnál egymásra fekvő két (k) és (1) talppal. 4. A 3. alatt védett papucs egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az egyik (k) vagy (1) talphoz még egy (m) rész csatlakozik, mely az összehajtoga­tás után a papucs hátsó részét képezi. 5. A 4. alatt védett papucs egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az egyik (1) talp a hátsó részt képező (m) résszel össze van kötve, míg a másik (k) talp különálló darabot képez és utó­lag erősítendő meg az összehajtogatott munkadarabon a papucs elkészítése czél­jából. (1 rajzlap melléklettel.) PUl>a RÉSZVÉNYTÁR8A8Á0 NYOMDÁJA BUDAPESTEN­I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom