30092. lajstromszámú szabadalom • Váltóbeállító berendezés

váltónak az (u) pontban ezen rúddal öszszekötött (b) nyelve a megkívánt helyzetbe tolatik. Míg az egyik (k) orros emelő (1. ábra) mozgásban van, vagy az átállítás pillanatában a szekrénybe lép, addig a másik váltónyelv (k) orros emelőjének kampója a sín hornyába lép be és az előbbivel ellenkező hatást létesít. A 8. ábra a kocsiról működtetett rúd egy foganatosítási alakját tűnteti föl. Az eddig leírt folyamat azon esetre vonatkozik, ha a kocsi az elágazás felé halad. Ha azonban a kocsik kettős vágány felől haladnak a közös vágány felé, az átállítás a kerék nyomkarimája által önműködően eszközöltetik; a keréknyomkarima a kocsi haladása közben ugyanis az (x) csap körül forgó (v) emelőt lenyomja (3. ábra), mely mozgás az (y) himbaemelő közvetítésével a vonórúdra vitetik át; a vonórúd az (o) szektort ugyanoly módon mozgatja, mint az előbbi esetben a (k) orros emelő; a míg az egyik (v) emelő lenyomatik, és egyúttal a (b) váltónyelvet átállítja, addig a másik (v) emelő az (y) himbaemelő forgása által fölemeltetik és az ellenkező váltóállításra előkészíttetik. A (b) váltónyelv rögzítése az átállítás után az (r) hasadék mindkét végén lévő konczentrikus részei és a (z) csap által eszközöltetik (1. ábra). Azon különleges esetben, midőn a kocsik csak egy meghatározott irányban haladnak, ezen berendezés annyiban válik egyszerűbbé, hogy vagy csak egy pár, a földbe sülyesztett orros emelő vagy csak egy orros emelő és egy megfelelő nyomóemelő vagy végül mindegyik, külön vonórúddal is megfelel a czélnak; ez esetben a vonórúdnak elég hosszúnak kell lennie, hogy föladatát teljesíthesse, ha a kocsi már elhaladt. Minden berendezés egy kézzel működtethető szerkezettel van ellátva. Az excentrikus (o) szektor a sín külső oldala felé meg van hosszabbítva és egy (q) villába van foglalva, mely villának fölfelé hajlított vége egy kézi emeltyű fölvitelére szolgáló fúrattal van ellátva, mely emeltyű a (d) födőlemez (Q) nyílásán nyúl keresztül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Váltóállító szerkezet hornyos sinek számára, az által jellemezve, hogy a földbe sülyesztett szekrényben ágyazott (k) orros emelő, melynek kampója a sín hornyába nyúlik, egyrészt az (m) forgatytyú és az (n) vonórúd közvetítésével, a (b) váltónyelv mozgatását eszközlő, (r) hasadékkal ellátott (o) szektorral, másrészt a második sín orros emelőjével egy vonórúd útján van összekötve, hogy a vonórúd a második emelő kampóját a sín hornyába nyomja, ha az első emelő kampója a horonyból már távozott. 2. Az 1. igényben védett váltóállító berendezés, egy foganatosítási alakja, jellemezve a sinek síkjába fölnyúló (v v) emelők által, melyek a kocsi haladása közben a kerekek karimái által lenyomatnak és az (y) himbaemelő és az (n) vonórúd közvetítésével az 1. igényben említett hatást létesítik. 3. Az 1. és 2. igényben védett váltóállító szerkezetnél a (d) födőlemezek elrendezése, melyek az állítóberendezésnek a (b) váltónyelvvel összekötött szerkezeti részeit elfödik, az által jellemezve, hogy ezen (d) fedőlemezek a sín felőli oldalon rézsútosan vannak levágva azon czélból, hogy a nyelv mozgatása esetén esetleg útban lévő anyagok könnyen kiszorittassanak . (2 rajzlap melléklettől.) PALLA3 í«é8ZVÉNV TARfiAfiÁQ N ("OMOÁJA BUOAPEfitfc*