30086. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszint mutató, nyomás alatt álló, zárt tartályokhoz

Megjelent 1904. évi május hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 30086. szám. VIl/c. OSZTÁLY. Folyadék színtmutató, nyomás alatt álló zárt tartályokhoz. MURPHY LEONARD DESZTILLÁLÓ DUBLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 27-ike. A találmány tárgya egy folyadékszintmutató zár, nyomás alatt álló tartályokon, melynek egy kiviteli alakja a csatolt rajzokon látható, nevezetesen az 1. ábra a tulajdonképeni jelzőberendezés függélyes metszete, a 2. ábra pedig ama zárt folyadéktartály egy részének metszete, melyben a folyadékszintet meg kell határozni. (A) (1. ábra) valamely tetszőleges módon szerkesztett támaszték, melyen fölül a zárt (B) tartály, alul az ugyancsak zárt (C) tartály van fölszerelve. Ez az utóbbi tartály részben folyadékkal van telve. Mindkét tartály a (D) cső útján van egymással összekötve, mely a (B) tartály fenekétől indul ki és kevéssel a (C) tartály feneke fölött végződik. További kapcsolatot létesít az (E) üvegcső, mely a (C) tartály fenekétől a (B) tartály födeléig ér és ugyanebben a magasságban a (B) tartály az (F) cső útján, a (G) tartály (FI) csövével is össze van kötve, mely cső a zárt (G) tartály födelétől indul ki. Iípp így a (C) tartály födelétől egy (H) eső indul ki, mely a (G) tartály egy (Hl) csövével van összekötve, ez a cső azonban közel eme tartály fenekéig nyúlik. A (H Hl) csővezetékkel az (I) kamara is össze van kapcsolva, melyet a következőkben nyomókamarának fogunk nevezni. Ezt a kamarát egy merev falú tartály képezi, melyet egyoldalt egy (J) membrán zár el. Ezt a membránt egy megfelelően alakított (K) emelő segélyével lehet deformálni, az emelő agya pedig akként van kiképezve, hogy az a (J) membrán hatása alatt úgy a nyugalmi, mint a munkahelyzetben önműködően rögzítve legyen. A (K) emelő a munkahelyzetben teljesen kihúzva van ábrázolva, ennél a helyzetnél a (J) membrán behajlik, mint azt pontozva jeleztük. A (K) emelő nyugalmi helyzetét pontozva ábrázoltuk. Ha már most a (G) tartályban uralkodó folyadékszintet meghatározni akarjuk, a (K) emelőt elforgatjuk, a (J) membránt benyomjuk és az (I) nyomókamara térfogat kisebbedésének megfelelő gázmennyiséget nyomunk ki, mely a (H) vezetékbe és a (C) tartályba jut. A (H H1) csővezetékbe jutó gáz a (Hl) csővezetékben lévő folyadékot teljesen lenyomja, úgy hogy a csővezetékből gáz szállhat el és juthat a folyadék fölött lévő térbe. A nyomókamarából jövő gáz másik része a folyadéknak a (C) tartályból az (E) csőbe való átjutását idézi elő, mely csőben a folyadékoszlop pontosan oly magas fog lenni, mint a mily magas