30082. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

— 2 czélszerűbben (e) támasztó rudak közvetí­tésével össze vannak kötve. A (c) bordák rövidebbek, mint az oldallemezek és vé­geiken keskenyednek, illetőleg ferdén le vannak metszve. A hátulsó tűzszekrényrész (v) karimája a mellső tűzszekrényrész (vl) karimájával, a kazán hátulsó (t) homlok­fala a hátulsó tűzszekrényrész (tl) kari­májával, úgyszintén az (Al) kazántető há­tulsó végének (t2) karimájával szögecse­lés útján össze van kötve. Mindegyik (b) oldallemez két alsó lemeze a kazánfallal egy (s) érintkezési vonalat alkot, mely is­mert módon (sl) szalagvassal van elta­karva. A tűzszekrény mellső részét a (b) oldal­lemezek folytatását képező (bl) lemezek alkotják. A tűzszekrény ezen mellső része fölső és alsó (f fl) csőfalakkal van föl­szerelve a függélyes (g) vízcsövek fölvé­telére, melyek alkalmas, például 8 cm. át­mérőjűek, és egymástól megfelelő, például 3 cm. távolságban vannak elrendezve. E csövek czélszerűen, a mint az a rajzon lát­ható, párhuzamos hosszsorokban vannak a csőfalak közé ágyazva. A csőfalak (w) ka­rimákkal bírnak és (cl) bordák közbeikta­tásával a (bl) oldallemezek szomszédos ka­rimáival össze vannak szögecselve. Ezen, így összekötött lemezek hosszában menő és a (cl) bordákat a (dl) tartókkal összekötő (el) támasztó léczek segélyével vannak me­revítve, miáltal, mint föntebb a tűzszek­rény hátulsó része, ezen mellső rész is tö­kéletes merevséget és szilárdságot nyer. A fölső csőfal (4. ábra) az (el) támasztó lé­czek közvetítésével szintén a (dl) tartók­hoz lehet erősítve, azonban ezen elrendezés a találmány szempontjából lényegtelen. A tűzszekrény mellső és hátulsó része egymással (v vl) karimák segélyével, a mellső tűzszekrényrész a kazán mellső (h) homloklapjával pedig (v2) karima segélyé­vel van összekötve. A (h) homloklap (i) nyílással bír a száraz gőzvezető cső föl­vételére, mely (a rajzon nincs föltüntetve) a gőzt a (C) dómból ismert módon elvezeti. A (k) és (kl) merevítő rudak (1. ábra) a (h) homloklapnak, mely a rajzon föl nem tűntetett füstkamrával van elfödve, ille­tőleg a (hl) falnak megtámasztására szol­gálnak, míg a kazán hátulsó részének (t) hátulsó homlokfalát (k2) merevítő rudak támasztják meg. A leírt szerkezet és a tűzszekrény föl­építésére az (a b bl) görbe lemezek al­kalmazása a támcsavarokat teljesen fölös­legessé teszi, miután a lemezeknek a ka­zán víztere felé fordított homorú felületei folytán a lemezek szilárdsága a kazán szi­lárdságát teljesen biztosítja. E berendezés­nél továbbá sem az összeköttetési helyek, sem a szögecsek nincsenek kitéve a tűz közvetlen hatásának, mi mellett a nagy víztér a lemezek elégésének vagy átizzásá­nak veszélyét kizárja és lehetővé teszi vas­tagabb lemezek használatát, mint a minőt eddig használni lehetett a tűzszekrények szerkesztésénél. Kiemelendő továbbá azon körülmény, hogy a tűzszekrény nyilt fenekű, a mi a tüzelést megkönnyíti és a kazán ki­szolgálását egyszerűbbé teszi a nélkül, hogy oly gyakori tisztogatásra volna szük­ség, mint az ismert hullámos tűzszekrény­nyel bíró kazánoknál. Jelentékeny előnye e kazánszerkezetnek továbbá az., hogy igen nagy számú (g) víz­csövet lehet elrendezni, miáltal az elgőzö­lögtető víznek sokkal nagyobb fölület áll rendelkezésére. Miután a csövek függélye­sen és a forró égéstermékek áramára ke­resztben állnak, a hő nagyobb mennyisége abszorbeáltatik, mint a csövek szokott víz­szintes elrendezése esetén; ezenkívül e csö­vek tökéletes támaszszerkezet gyanánt szol­gálnak a csőfalak számára. A csöveknek a füstgázok útjában való elhelyezése foly­tán a láng és a gázok görbe pályán kény­telenek haladni, miáltal a víz gyorsan for­rásba jön és a képződött gőzbuborékok gyorsan és akadálytalanul jutnak a vízföl­szinére, úgy hogy mindig nagy gőztérfo­gat tartható fönn és a víz gyors czirkulá­cziója folytán a kazánkőképződés is tete­mesen meg van nehezítve. A tűzszekrény berendezése a huzamcsa­tornák megsérülését meggátolja, miután a csövek és csőlemezek összeillesztési helyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom