30078. lajstromszámú szabadalom • Tűzbiztos ajtó

Megjelent lí>()4. évi május lió lS-án. MA(iY- KIR. SZABAD ALM VATAL SZABADALMI LEI RAS 80078. szám. VIÍI/d. OSZTÁLY. Tűzbiztos ajtó. FARKAS ÉS TÁRSA VASSZERKEZETI GYÁR, ÉPÜLET­ÉS MÜLAKATOS IPARTELEP CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1303 november hó 8-ika. Jelen találmány tárgyát gyárakban és tűzfalakban alkalmazandó tűzbiztos ajtó ké­pezi, melynek lényege abban áll, hogy az ajtó testét képező rossz hővezető anyag minden oldalról vasbádoggal van borítva s a mellett a rossz hővezető anyag a borító vaslemezek közé helyezett vasváz által egyes, egymástól elszigetelt darabokra vagy rekeszekre van osztva, azon czélból, hogy tűzveszély esetén az ajtó egy részének át­szenesedése a többi részekre át ne terjed­hessen. A mellékelt rajz 1. ábrája az. ajtó egy részének fölülné­zetét tűnteti föl, míg a 2—5. ábrákon az ajtó egyes kiviteli alak­jainak keresztmetszetei láthatók, a 6. ábra a fölszerelt ajtó elölnézete, a 7. ábra pedig a falon és a hozzá illesz­kedő ajtón át vett keresztmetszet. Az ajtó anyagát fa, azbeszt, hamú, to­vábbá azbeszt és hamú keveréke, valamint parafakő (Emulgit, Thermalit stb.), általá­ban bármely rossz hővezető anyag képez­heti. A borító vaslemezek simák vagybor­dázottak is lehetnek, mely utóbbi eset­ben a vaslemezek nagyobb merevséggel is bírnak s bordáikkal a közöttük lévő anyagba kapcsolódva, az egész ajtónak na­gyobb szilárdságot kölcsönöznek. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (1 2) vaslemezek közé, azokra merőle­gesen (3) vasszalagok vannak tolva oly módon, hogy az ajtó anyaga az (1 2 3) le­mezek által képezett (a) rekeszekben fog­lal helyet. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a vaslemezekhez az ajtó magasságában vé­gig nyúló (4) szögvasak vannak erősítve, melyek a két lemez közötti tért szintén (a) rekeszekre osztják. A 3. ábrabeli kiviteli alaknál az előbbi különálló vasszalagok vagy szögvasak közé egy egyetlen darabból álló s derékszög alatt hullámosan föl- és lefelé görbített (5) vaslemez foglal helyet az (1 2) vasle­mezek között. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (a) rekeszek képezésére (6) U-vasak szolgálnak, melyeknek váltakozva föl- és lefelé irányuló függélyes szárai szögek, csavarok vagy effélék útján vannak egy­máshoz erősítve. Az 5. ábrán látható kiviteli alak az előb­bitől abban Különbözik, hogy az U-vasak függélyes szárai közé végignyúló (7) aczél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom