30032. lajstromszámú szabadalom • Horgony a sörtéknek bármilyen kefetestekben való megerősítésére
Megjelent 1904. évi május lió 16-áu. MAGY SZABADALMI KIR III VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 30032. szám. XX/e OSZTÁLY. Horgony a sörtéknek bármilyen kefetestekben való megerősítésére. BÜRSTENFABRIK ERLANGEN A.-G. VORM. EMIL KRÁNZLEIN CZÉG ERLANGENBEN. Bejelentésének napja 1903 november hó 25-ike. Elsőbbsége 1902 szeptember 23-tól kezdődik. Jelen találmány tárgyát a sörtekötegek megerősítésére szolgáló horgonyok javítása képezi, úgy hogy azok sajátos alakjuknál fogva kemény, például csont-kefetesteknél is alkalmazhatók a sörtekötegek rögzítésére. Kddig az fa) sörtekötegeknek a (b) kefetestben való rögzítésére U-alakú s két száruk külső élén fogazott (d) horgonyokat alkalmaztak (l. ábra), melyek egy ékalakú kölyú segélyével szoríttattak be a (b) kefetest (g) furatába (2. ábra). Mivel azonban ezen (d) horgonyok csak fölső végükön nyomhatók a (b) kefetestbe, ennélfogva nem rögzíttetnek a kivánt szilárdsággal, mert mindig attól lehet tartani, hogy a kefetest anyagának kipattanása következtében a horgony és avval együtt a sörteköteg is meglazul. Azonkívül a fogazott U-alakú horgonyok föltételezik, hogy a kefetest kellő lágysággal bír, hogy abba a horgony egyáltalában benyomható legyen, míg ellenben keményebb anyag, pl. csont feldolgozásánál ez nem le hetséges s a sörtéket az általában szokásos módon kötés által kell megerősíteni. Jelen találmánynál a sörték biztos megerősítése úgy lágy kefetestek, mint csont és eféle esetében, horgonyok alkalmazása mellett azáltal válik lehetővé, hogy sajátos alakú (d1 ) horgonyok alkalmaztatnak (3—6. ábrák, melyek az (a) sörték behúzása után kellő nyomásnak vettetnek alá s ennélfogva alakváltozást szenvednek, minek következtében a (dl ) horgony oldalsó csúcsai a (g) furat falába nyomulnak (4. ábra) vagy pedig kemény kefetestek esetében rugalmasságuk folytán szilárdan megfeszülnek. Az alkalmazandó (d1 ) horgonyok az eddigiektől főleg abban különböznek, hogy oldalsó száraik két végükön szilárdan össze vannak egymással kötve s olyan alakkal bírnak, hogy a (b) kefetest (g) furatába való erős benyomásuk alkalmával középen, vagyis két végük között kifelé görbülnek (4. ábra) s ennélfogva a (g) furat torkolatától kellő távolságra nyomulnak be a kefetestbe, vagy pedig, ha ez utóbbi kemény, az elgörbülés által előidézett saját rugalmasságuk következtében szilárdan megfeszülnek. A horgonyok előnyösen rombikus alakkal bírnak s ennélfogva rombikus kicsákozásokkal vannak ellátva, azonban száraik hajlított alakkal is bírhatnak, mely esetben a kivágások köralakuak vagy elliptikusak.
