30029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragasztó- és sűrítőanyag előállítására

30029. szám. Xl/d. OSZTÁLY Eljárás ragasztó- és sürító'anyag eló'állítására. DR ALEXANDER-KATZ BRÚNÓ SZABADALMI ÜGYVIVŐ GÖRLITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 7-ike. Megjelent 1904. évi május lió 16-áu. maüy jSJü r SZABADALMI fllli§> 111VATAL SZABADALMI LEÍRÁS A 4178. és 4179. számú német szaba­dalmi leírásokból ismeretes, hogy a szulfit­hulladéklúgok cserzőanyagot tartalmaznak és bizonyos esetekben szükséges, hogy ezt a lúgnak egyszerű bepárologtatása útján előállított gummi alkalmazása előtt eltávo­lítsuk. Az 1548/1883. számú angol, a 34420 és 54206. számú német szabadalmi leírások­ban szintén meg van említve, hogy ezen lúg eny vvel kicsapható alkatrészt tartalmaz. Bruck is igazolja a Chemiker-Zeitung 1892. évfolyamában 1782. 1. 2. hasáb, hogy a lúgból bőrenyv hozzáadására a csersav­enyvvegyület tejszerűen kiválik. A 63042. számú német szabadalmi leírás szerint ezen tulajdonságot arra használják föl, hogy a szulfit lúgokból proteinanyagok hozzáadás útján vízben oldhatatlan ragasztó anyagot választanak le, mimellett a lúgban tartalmazott orgános anyagok körülbelül negyedrészét oldhatatlan ragasztóanyag alak­jában kapják meg. Az alantiakban ismertetett eljárás nem­csak azt teszi lehetővé, hogy a lúgokban tartatmazott összes ragasztóanyagot haszno­sítsuk, hanem azt is, hogy ezen lúgokból a protein anjagokkal kiválás nélkül minden arányban elegyíthető, vizben oldható kitűnő minőségű ragasztó anyagot állíthassunk elő. Az eljárás foganatosításánál a tisztított kénessavtól és kénessavas sóktól oxidáczió utján ismeretes módon megszabadított szul­fithulladéklúghoz normális vagy konczentrált állapotban a lúg cserzőanyagtartalmánál nagyobb mennyiségű klórátot (legelőnyö­sebben kálium- vagy nátriumklorátot) adunk és ezt a lúggal együtt kavarószerkezettel és próbavételre szolgáló készülékkel ellátott alkalmas főzőedényben, nyomás alatt és magasabb hőmérsékletnél addig hevítjük, míg a forrásnál föllépő erős reakczió befeje­ződött és a folyadék habzás nélkül nyugod­tan forr és a vett próbából fölismerhető, hogy a jelen volt csersav gallussavvá és czukorrá alakult át. Az oxidácziót ezen folyamatnál a klórátnak és a hulladéklúg­ban még jelen-levő orgános és anorgános savaknak együttes hatása idézi elő. Ha ezen mennyiségek nem elégségesek, akkor a káliumklóráttal való oxidácziónál szokásos módon szükség szerint még savat adunk hozzá. Ezután előnyösen — esetleg szükség szerint még klórátnak hozzáadása mellett — addig főzzük a folyadékot, míg az a sötétre festő, különösen a huminszerü anyagoknak szétroncsolása folytán egyenletesen szép, világos vörösessárga színeződést mutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom