30021. lajstromszámú szabadalom • Lángzó folyékony tüzelőanyagok számára

— 2 csöveken át vezetjük be (1. és 6. ábra). Az olajbeömlést, mely a (4) szelepen át történik, a beosztással ellátott (7) korong fölött mozgó (6) emeltyűvel szabályozzuk, mely az (5) rúddal van összekötve. A (6) emeltyű alkalmas szerkezet segélyével, pl. feszítőrúgóval, vagy (10) zárókilinccsel rögzíthető helyzetében. A (3) gőzcső és a (2) olajcső (11) szelep által van egymással öszszekötve. A (11) szelep és a porlasztó között a gőzcsőbe a (12) szelep van beiktatva. Ha a (12) szelepet és a (4) szelepet zárjuk, ellenben a (11) szelepet nyitjuk, úgy a gőzt az olajvezetéken át a porlasztóba bocsáthatjuk, miáltal az ott esetleg lerakódott idegen anyagokat vagy lerakodásokat eltávolíthatjuk. A (12) és (11) szelepek a (13) és (14) rudak segélyével hozhatók mozgásba. A (4) olajszelep előtt az olajcső körül (15) gőzkamra van elrendezve, mely arra szolgál, hogy az (53) csövön át bevezetett gőz segélyével az olajat a kivánt mértékben hígfolyóssá tehessük. A porlasztó (16) nyílása fölfelé egy táblaalakú (17) részbe torkol, mely a (18) gőzcsőnek alsó oldalát képezi. A (18) gőzcső fölső része (20) fallal van ellátva, mely a táblaalakú (17) részhez képest merőleges. A (17) részhez egy mozgatható (21) fúvókadarabot közelebb és távolabb hozhatunk. Ez a (21) fúvókadarab előre hajlik és valamivel az olajkibocsátó nyílás mögött közel a tábla-alakú (17) rész fölött végződik. A porlasztó mellső részén (23) kivágás van alkalmazva, melyen át az olaj a (16) kibocsátó nyílásból kiáramolhat. A (23) kivágás elől (25)-nél kissé szélesebb, úgy hogy az olaj és a nyomó közeg az olajnyílásból, illetőleg a gőzfúvókából való kiáramlásuk után a (32) kivágásban oldalt expandálhatnak. A gőzfúvóka (26) nyílása, a mint az az 5. ábrából látható, az oldalakon kissé magasabb, mint a középen, úgy hogy az oldalakon nagyobb I mennyiség ömelhet át a nyomó közegből, mint a középen, miáltal ez az oldalakon több olajat ragad magával s visz, tova. Az oldalas (27) toldatok kissé kúposak, de oly kevéssé, hogy a tisztításnál idegen anyagok nem rakódhatnak közéjük. Ha az olajvezetékben homoklerakodások vagy más anyagok gyűlnének össze, úgy ezeket az által távolíthatjuk el, hogy a (4) olajszelep előzetes zárása után a (12) szelepet s azután a (11) szelepet nyitjuk, miáltal a (11) szelepen a (16) olajnyílás felé gőzt bocsáthatunk át. Az egész készüléket a (28) toldat segélyével a kazánon erősíthetjük meg. A lángzónak hajlását az ezen toldat és a kazán hátsó része közé helyezendő betétek által pontosan meghatározhatjuk. A porlasztónak fúvóalakú (21) részét két elől ékalakú (33) tag segélyével állíthatjuk be. Ezen részek a (34) harántrúdon beállíthatóan vannak elrendezve. A 7. ábra szerinti foganatosítási alaknál ezen rúd a (43) bilincsbe van erősítve. A (33) ékek a (36) vezetékekben mozognak, melyek a (21) rész (37) karjában vannak kiképezve. Az ék az (1) részen lévő (38 39) harántfalakhoz támaszkodik. A (33) rúd mozgatása által a (21) rész föl- és alá csúszik s ezen ék segélyével egyszersmind rögzíthető. A (20) fal a (21) fúvókarészen túlnyúlik, hogy az utóbbi nyitott állásban véletlenül meg ne sérülhessen. A (33) ék (48) fölületei segélyével a (21) fúvókarészt fölfelé emeljük, ha a (33) rudakat előre toljuk. A (33) rudaknak elegendő mozgási térrel kell bírniok, hogy a (21) fúvókarészt elegendő mértékben nyitni és a porlasztót tisztítani lehessen. Ha a porlasztó gőzcsövét a (18) csövön belül vagy kívül összegyülemlett idegen anyagoktól megtisztítani akarjuk, úgy a (33) rudakat előre toljuk. Ez által a rézsútos (48) fölületek a fölső (b) fölülettel kerülnek érintkezésbe. A fúvókaszerű (21) rész ez által a (17) résztől eltávolodik, úgy hogy azután a nyomóközegnek ereje, mely a (18) csövön belül a rézsútos (22) fölületre hat, a (21) részt megemelheti. A (27) fölületnek kúpos voltánál fogva a gőz egyidejűleg a (20) fal és a (21) rész között halad át és ez által az összes esetleg öszszegyűlt idegen anyagokat tova fújja. A (4) olajszelep előnyösen kúpos szelep