30018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi olajok tisztítására

- 2 — egész idő alatt, a míg az (A) tartányban olaj van, a szemcsés anyag közein keresz­tül levegőt fúvatunk át, mely az olajban lévő, azonban ettől a sóoldat hatására lehe­tőleg elválasztott tisztátalanságokat részben azonnal oxidálni fogja. A nyomott levegő­nek az (A) tartányba való bevezetése az (F) csövön keresztül történik; a levegő­nyomás pl. 1 atmoszféra lehet, vagy több vagy kevesebb a szemcsés anyag közeinek nagysága szerint. Az olajnak leírt kezelése után azt az (A) tartányból iebocsátjuk és a (G) rneden­czébe (2. ábra) folytatjuk be, melyben az olajat a tisztátalanságok oxidálására a vég­leges oxidáló műveletnek vetjük alá, még pedig most csupán csak levegőnek az olajon keresztül való fúvása által, mi a (H) csövön át megy végbe, melynek alsó részén (J) perforálások vannak; az alkalmazott levegő­nyomás itt is például 1 atmoszféra lehet. Ez a művelet körülbelül egy óra hosszant tart, mire az olajat előbb leülepedni hagy­juk és aztán a szokásos módon hő segélyé­vel és az ismeretes készülékekben desztil­láljuk. Úgy is járhatunk el, hogy az olajba; még pedig körülbelül 200 rész olajba kö­rülbelül 100 rész vízben oldott 1 rész ká­lium- vagy nátrium-permanganátot esetleg kálium- vagy nátrium-manganátot teszünk és az olajon s az oldaton keresztül egy óra hosszáig levegőt fújunk. Czélszerű lesz, ha utóbb a desztillálás közben is a tisztátalan­ságok oxidáltatnak, még pedig az által, hogy az olajba desztillálás előtt az 1899. julius 26-iki keletű 17108. számú szabadalom leírása szerint előállított mangán-prepará­tumokat keverjük és pedig olyan arányban, aminőt a szabadalmi leírás megád. Lehet még a desztillálás közben az olajon keresz­tül alacsony hőmérsékletű gőzt bocsátani, mint ez az 1901. évi márczius 7-iki 22553. számú szabadalmi leírásban van ismertetve; a gőz bevezetését azonnal megindítjuk, mi­helyt az olaj hőmérséke 100 fok C.-ra emel­kedik. Ahelyett, hogy az (A) tartányban sóoldat­tal áztatott szemcsés anyag alkalmaztatnék, az (A) tartányba körülbelül kétharmad részéig nátriumkarbonát- és nátriumchlorid-kristá­lyokat teszünk, még pedig a kémiai hatások arányában és aztán annyi vizet töltünk a tartányba, amennyi csak belefér és ezt körülbelül 2 óra hosszáig hagyjuk a kris­tályokra hatni. Most a vizet Iebocsátjuk és az (A) tartányba a tisztítandó ásványolajat vagy olajdesztillátumot bocsátjuk be és az olajat a kristályokkal az olaj sűrűségének megfelelően 1—10 óra hosszáig hagyjuk érintkezésben, mire a tisztátalanságok az olajoktól kellőképen szét vannak választva és azokat levegőáram oxidáló behatásának lehet alávetni; a sűrűbb olajak a kristályok­kal való érintkezésre hosszabb időt igényel­nek. Bizonyos, nem savas, tisztátalanságokat, mint pl. gyantás anyagokat, kátrányokat, ként tartalmazó olajok kezelésére a só­oldatot a szemcsés anyagokra másodszor is fölöntjük és az olajat is a (G) medenczében a levegővel vagy permanganát-oldattal foly­tatott oxidálásnak ismételten alávetjük. Ha olyan olajjal van dolgunk, mely a sóoldat­tal való kezelést megelőzőleg desztilláltatott, úgy az olajat a sóoldattal való kezelés után azonnal további desztillálásnak vetjük alá, a levegővel vagy permanganátokkal való oxidálás nélkül vagy a sóoldattal való ke­zelés egyszerűen mint végleges tisztító mű­velet szerepel. Sűrű olajak kezelésére ezeket, mielőtt az (A) tartányba folyatjuk, megritkítjuk, oly czélból, hogy a szemcsés anj^agon jobban szétoszoljék; az olaj ritkítása úgy történik, hogy ritkább olajakat, mint pl. benzint kö­zelítőleg 1:3 arányban keverünk hozzá. A munka sikerére a legelőnyösebb lesz, ha az (A) tartányban körülbelül 20° C. hőmér­séket tartunk fönn, azonban a művelet le­folyását meggyorsíthatjuk az által, hogy az (A) tartányban lévő hőmérsékletet a be­fúvott levegő hevítése által körülbelül 60° C.-ra emeljük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ásványolajok tisztítására, az által jellemezve, hogy az olajakat sóoldatok­kal kezeljük, oly czélból, hogy a bennük

Next

/
Oldalképek
Tartalom