30017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a keményítőgyártás utótermékeiből való oldható keményítő előállítására
Megjelent 1904. évi május lió 1<>-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 80017. szám. IV/g. OSZTÁLY. Eljárás a keményítőgyártás utótermékeiből való oldható keményítő előállítására. WINTEBNITZ ÉS TS A VEGYELEMZÉSI INTÉZET BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 október hó 24-ike. Tudvalevő, hogy már számos eljárás létezik, mely szerint oldható, azaz olyan keményítőt állítanak elő, a mely a vízben való főzésnél nem képez csirizt, hanem abban teljesen föloldódik és színtelen oldatot képez. Ezen eljárások lényegükben abból állanak, hogy a száraz vagy nedves keményítőt vízzel keményítőtejjé keverik és meghatározott hőfok mellett különböző vegyi szerek, mint chlor, ozon, kénsav, sósav, stb. behatásának teszik ki, mikor is a keményítő e vegyszerek hydrolitikus hatása következtében oldhatóvá lesz. A mikor pedig ez az időpont bekövetkezett, a vegyiszereket kimossák, a keményítőt pedig a szokásos módon megszárítják. Más eljárások pedig azon alapulnak, hogy a száraz keményítőt víz hozzáadása nélkül savakkal keverve meghatározott hőfok mellett azok hatásának teszik ki. Ezen eljárásra a legczélszerübbnek az oxalsav, tejsav, hangyasav, vajsav stb. bizonyultak. A hydrolizálás után e savakat vagy kimossák, vagy neutralizálják vagy pedig, mint az elpárologtatható szerves savaknál történik, ledesztillálják. Az előbbiekből kitűnik, hogy minden ez eljárások szerint előállított oldható keményítőt csak a legjobb minőségű keményítőből lehetett készíteni, mert a tisztátalanságok, a melyek esetleg a feldolgozandó keményítőben előfordultak, a már kész termékbe is átvitetnek. A jelen eljárás tárgya ezzel szemben a burgonya-, tengeri-, rizs- és buzakeményítő gyártás bárminemű olcsó hulladékának fölhasználása és abban áll, hogy ezen hulladékok keményítőjét föloldjuk, miközben a többi tisztátalanságok mint fehérjeanyagok, czellulozerostok, homok stb. oldhatatlanul visszamaradnak, szűrés által azután egészen eltávolítjuk őket az oldatból. Az oldatot azután a szokásos módon lepárologtatjuk és szárítjuk. A keményítő föloldása egy kis mennyiségű maláta diasztáza segítségével történik és pedig olyan hőfoknál, a melynél a dextrin és malátaczukorképződés nem, hanem csak a keményítő folyósíthatása megy végbe. Erre a legalkalmasabb hőfoknak 80°—85° C. mutatkozott, mely hőfoknál a diasztáznak éppen csak a folyósító hatása van, de már czukor- és dextrinképző hatása nincs. Miután pedig a folyósítás megtörtént, az oldatot forrásig hevítjük, hogy a diasztáznak fermentáczió hatása teljesen megszűnjék. Eközben ennek teljes coagulatiója megy végbe, úgy hogy a diasztáz a követ-