30017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a keményítőgyártás utótermékeiből való oldható keményítő előállítására

Megjelent 1904. évi május lió 1<>-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 80017. szám. IV/g. OSZTÁLY. Eljárás a keményítőgyártás utótermékeiből való oldható keményítő előállítására. WINTEBNITZ ÉS TS A VEGYELEMZÉSI INTÉZET BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 október hó 24-ike. Tudvalevő, hogy már számos eljárás lé­tezik, mely szerint oldható, azaz olyan ke­ményítőt állítanak elő, a mely a vízben való főzésnél nem képez csirizt, hanem abban teljesen föloldódik és színtelen oldatot képez. Ezen eljárások lényegükben abból álla­nak, hogy a száraz vagy nedves keményítőt vízzel keményítőtejjé keverik és meghatá­rozott hőfok mellett különböző vegyi szerek, mint chlor, ozon, kénsav, sósav, stb. beha­tásának teszik ki, mikor is a keményítő e vegyszerek hydrolitikus hatása következté­ben oldhatóvá lesz. A mikor pedig ez az időpont bekövetkezett, a vegyiszereket ki­mossák, a keményítőt pedig a szokásos módon megszárítják. Más eljárások pedig azon alapulnak, hogy a száraz keményítőt víz hozzáadása nélkül savakkal keverve meghatározott hőfok mel­lett azok hatásának teszik ki. Ezen eljárásra a legczélszerübbnek az oxalsav, tejsav, hangyasav, vajsav stb. bizonyultak. A hydro­lizálás után e savakat vagy kimossák, vagy neutralizálják vagy pedig, mint az elpáro­logtatható szerves savaknál történik, ledesz­tillálják. Az előbbiekből kitűnik, hogy minden ez eljárások szerint előállított oldható kemé­nyítőt csak a legjobb minőségű keményítő­ből lehetett készíteni, mert a tisztátalan­ságok, a melyek esetleg a feldolgozandó keményítőben előfordultak, a már kész ter­mékbe is átvitetnek. A jelen eljárás tárgya ezzel szemben a burgonya-, tengeri-, rizs- és buzakeményítő gyártás bárminemű olcsó hulladékának föl­használása és abban áll, hogy ezen hulla­dékok keményítőjét föloldjuk, miközben a többi tisztátalanságok mint fehérjeanyagok, czellulozerostok, homok stb. oldhatatlanul visszamaradnak, szűrés által azután egészen eltávolítjuk őket az oldatból. Az oldatot azután a szokásos módon lepárologtatjuk és szárítjuk. A keményítő föloldása egy kis mennyiségű maláta diasztáza segítségével történik és pedig olyan hőfoknál, a melynél a dextrin és malátaczukorképződés nem, hanem csak a keményítő folyósíthatása megy végbe. Erre a legalkalmasabb hőfok­nak 80°—85° C. mutatkozott, mely hőfoknál a diasztáznak éppen csak a folyósító hatása van, de már czukor- és dextrinképző hatása nincs. Miután pedig a folyósítás megtörtént, az oldatot forrásig hevítjük, hogy a diasz­táznak fermentáczió hatása teljesen meg­szűnjék. Eközben ennek teljes coagulatiója megy végbe, úgy hogy a diasztáz a követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom