29974. lajstromszámú szabadalom • Kétkarú jelzők állítására szolgáló szerkezet

• Megjelent lí)<)4. évi április lió 30-ái». MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29974. szám. V/a/2. OSZTÁLY. Kétkarú jelzők állítására szolgáló szerkezet. EGYESÜLT VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG ÚJPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 szeptember hó 1-je. Jelen találmány tárgya kétkarú jelzők állítására szolgáló olyan berendezés, mely az alsó jelzőszárny tengelyén ülő emeltyű­szerkezetből áll, mi mellett a fölső jelző­szárny ellensúlya szolgál arra, hogy hu­zalszakadás esetén a szárnyak «tilos»-ra esését előidézze. Mellékelt rajzon az 1. ábra a szerkezet előlnézetét, 2. ábra a szerkezet oldalnézetét, 3. ábra a huzalszakadás esetén való mű­ködést mutatja be elölnézetben. Az alsó szárny tengelyének (ol) csapján lazán ül az (a) kétkarú emeltyű, melynek két vége a (bl), illetőleg (b2) egykarú emeltyűvel van csuklósan összekötve; ezen (bl b2) emeltyűk másik végébe van a ket­tős állítóvezeték (vl), illetve (v2) ága be­akasztva. A (bl b2) emeltyűk a (cl c2) csapok útján a (d) kengyelre vannak fölfüg­gesztve, mely viszont a (kl) összekötő rúd (r) peczke közvetítésével, mely utóbbi a (d) kengyel egy V-alakú kivágásába ka­paszkodik, a fölső szárny (c3) csapjára sze­relt (f) kétkarú emeltyű egyik végén függ, míg az (f) emeltyű másik végére a (g) el­lensúly van fölakasztva. Az (a) emeltyűnek az (ol) csapra húzott hüvelye egyik végén (m) karrá van kiké­pezve, mely egyrészről a (q) alsó szárny (c4) csapja közvetítésével az alsó szárny­nak, másrészről a (k2) összekötő rúd útján a fölső (p) szárnynak állítására szolgál. A szerkezet működése az állítás alkal­mával a következő: Ha a fölső (p) szárnyat akarjuk csak ál­lítani, akkor a (v2) vezetéket kell megfe­szítenünk, azaz húznunk és a (vl)-et utána­engednünk. Az állításnál az egész (a bl b2 d) emeltyűszerkezet egy merev rend­szert képez, mely az (ol) csap körül for­dul el; az (m) kar tehát jobbra fordul (1. ábra) s így az alsó szárny nem mozog, a fölső szárny azonban a (k2) emeltyű ré­vén «szabad»-ra húzatik. Mindkét szárny ál­lítása czéljából a (vl) vezetéket húzzuk és a (v2)-őt engedjük utána. Ekkor az (m) kar a (c4) csap útján ál­lítni fogja az alsó szárnyat is, míg a föl­sőt ismét a (k2) emeltyű húzza szabadra. Huzalszakadás esetén a szerkezetműkö­dés a következő: Vegyük azon esetet, midőn csupán a fölső szárny áll «szabad»-ra és a «tilos»-ra húzó vezeték, azaz (vl) elszakad. A szaka­dás pillanatában az egyensúly az (a bl b2 i d) emeltyűrendszer egyes részei között i fölbomlik s az egyes részek külön-külön engednek a rájuk ható erőknek. A (g)

Next

/
Oldalképek
Tartalom