29970. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő elrendezés

Megjelent 1904. évi április lió 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29970. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Gőztúlhevítő elrendezés. GEBRÜDER SACHSENBERG GESELLSCHAFT M. B. H. CZÉG ROSSLAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 szeptember hó 11-ike. A találmány tárgyát képező gőztúlhevítő elrendezés oly hajókazánoknál alkalmaz­ható, melyeknek visszatérő fűtőcsövei van­nak és az elrendezésre az jellemző, hogy a túlhevítő fűtésére szolgáló füstgázoknak a túlhevítőbe vezetésére a kazán tűzszek- | i rényének födelétől vagy falától kiinduló, I tetszőleges alakú csövek vezetik a kazá­non kívül elhelyezett túlhevítőhöz. A túl­hevítőt fűtő füstgázok szabályozására és útjuk teljes elzárására a túlhevítő előtt al­kalmazott záró tag szolgál, úgy hogy a túlhevítő — mikor ezt nem használjuk — teljesen ki van kapcsolva. Az 1. és 2. ábrán ennek az elrendezés­nek egy kiviteli alakja példaképen elölné­zetben és részben keresztmetszetben, ille­tőleg hosszanti metszetben látható, míg a 3. és 4. ábra a túlhevítő cső két kiviteli alakjának hosszanti és keresztmetszete. Az (a) tűzszekrénytől, melyet a vissza­térő (b) fűtőcsövek kötnek össze a (c) füstszekrénnyel, a (g) csövek egy vagy több külön (d) térhez vezetnek, mely csö­vek vagy a tűzszekrény födelétől, vagy — mint azt pontozva jeleztük — ennek ol­dalfalától indulnak ki. Az utóbbi elrende­zés előnyösebb, mert ekkor a (g) csöve­ket a kazán vízterén át vezethetjük ki és nem kell azokat a gőztéren átvezetni. A (d) kamrák vagy a (c) füstszekrénnyel, vagy egy külön kéménnyel vannak össze­kötve. A (d) térben, illetve terekben a gőzvezető (e) túlhevítő csövek vannak el­helyezve, melyek vagy a túlhevítő kam­rák hossztengelyére merőleges síkba (1. és 2. ábra), vagy pedig evvel párhuzamos sí­kokba (3. ábra) eső menetekben vannak elrendezve, de lehet több egymással össze nem függő túlhevítő csövet csillagalakban is elrendezni (4. ábra), mely esetben ép úgy, mint az előbbiekben igen kedvező hő­átvitelt biztosítunk. A (d) túlhevítő kam­rákat egyúttal a táplálóvíz előmelegíté­sére is lehet használni, a mennyiben (mint az a. 2. ábrán látható) a (d) kamrákat egy (f) palásttal vesszük körül, melyet a táp­láló víz vezetékével kötünk össze. A (g) csőben, mely az (a) tűzszekrénytől a (d) túlhevítő kamrához vezet, előnyösen lehet a (h) fojtószelepet vagy más hasonló tagot beépíteni, úgy hogy a túlhevítés fo­kát az átáramló füstgázok mennyiségének szabályozásával lehet szabályozni. A fojtó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom