29968. lajstromszámú szabadalom • Az ívek széle által oldódó akasztómű gyorssajtók hajtogatógépek és hasonlók ívberakói számára

- 3 ívhozzávezető-készűlékeknél a simító meg- | állítására használható töl. Hogy a (17) ív simán haladjon át, a (3) billentyűt a 4. ábrában rajzolt helyzetből ki kell lendíteni. Az ehhez szükséges mozgás czélszerűen az akasztómű újbóli megakasztására is fölhasználtatik, a mi azonban más módon is történhetik. Lényeges azonban, hogy a megakadó részek már a billentyűnek az ív áthaladása utáni visszafelé való mozgásának kezdeténél kapcsolatban legyenek egymással, úgy hogy az akasztómű újbóli kioldása már akkor is megtörténhetik, a mikor a billentyű munkahelyzetébe való visszatérése végett még mozgásban van. Ez által ugyanis azt érjük el, hogy a kioldás akkor is elég korán következik be, ha például a következő papirív igen előre tolatott, úgy hogy a (3) billentyű nem foglalhatja el az 1. ábrabeli véghelyzetét. E mellett a billentyűnek a kiakasztószerkezet többi részei felé való saját mozgása helyett a billentyű az ív által fogvatartatik, míg a többi részek kezdeti helyzetükbe visszamozognak. Hogy az emeltyűáttétel a vázolt módon visszavezettessék, a (2) tengelyen egy (18) tok van elrendezve, mely egyik oldalán a (19) karral van ellátva, melybe a (20) húzórúd kapaszkodik. A (18) tok másik oldalán a (21) kar ül, mely a (22) görgőt tartja; utóbbi a (12) szögemeltyűkar alatt fekszik. A (18) tokon továbbá két (23 és 24) ütköző van elrendezve, melyek fölülről és alulról a (7) fog, illetve a (6) kar köré fogódznak, azonban utóbbinak a kilincs oldásához szükséges játékteret hagynak szabadon és azon mozgást, melyet az ivek a karnak adnak, határolják. A toknak valamely értelemben való forgásánál kis hátramaradás után a (23, 24) ütközők által ezen kar és ezzel együtt a billentyű is elmozgattatik. Miután a készülék a 4. ábrabeli helyzetet vette föl, a (20) húzórudat az ívberakó valamely része mozgásba hozza, úgy hogy a részek az 5. ábrabeli helyzetet foglalják el. E mellett a (22) görgő által a (12) szögemeltyűkar fölemeltetik, úgy hogy utóbbi ismét csaknem az 1. ábrabeli helyzetet foglalja el. Ennek folytán a könyökemeltyű csaknem kiegyenesíttetik. A fölső (23) ütköző a (6) karra nyomást fejt ki és utóbbit lefelé elforgatja, úgy hogy egyidejűleg a billentyű a papirív pályájából kilendíttetik. A papirív ezután más ismert szerkezetek által mozgatva áthalad. A (8) kilincs a könyökemeltyű kiegyenesedése folytán ismét balra előretolatik, úgy hogy a (7) fog fölé esik. Erre a (20) rúd és a (18) tokon megerősített vagy vele összekötött részek visszafelé mozognak. A (6) kar a billentyű súlya folytán a (18) tok mozgását követi. E mellett a (8) kilincs a (7) foggal oly, az ív általi oldáshoz alkalmatlan kapcsolatban áll, hogy a lecsúszás lehetetlen és pedig még azért is, hogy most már a (22) görgő visszafelé való mozgása által a (12) szögemeltyűkar a könyökemeltyűt ismét összecsukni igyekszik. A (7) fog ezen mozgásnál a kilincset még kissé jobban meghúzza és így a könyökcsukló ismét teljesen az 1. ábrabeli helyzetbe hozatik vissza. A hátrafelé való mozgás végén egy szintén a tokon lévő (25) ütköző által a (8) kilincs fölemeltetik és így a (8) kilincs és (7) fog közötti kapcsolat az oldáshoz szükséges érzékenységre csökkentetik. Ily módon tehát egyrészt a (7) fog és (8) kilincs közötti kapcsolat a billentyű visszafelé való mozgása alatt teljesen biztos, úgy hogy a kilincsszerkezetnek, például valamely lökés folytán való kiakasztása idő előtt nem következhetik be és másrészt a kilincsszerkezet az újbóli kiakasztásra már ezen mozgás végénél elő van készítve. Megjegyzendő még, hogy a most leírt szerkezet könnyen módosítható önzárással bíró akasztóműve, a mennyiben a (7) fogat egy csappal helyettesítjük és utóbbit a könyökponttal egy vonórúd által összekötjük, miután előzőleg a (6) kart lefelé, a rajzon föltüntetett helyzethez képest 90°-al elforgatjuk, úgy hogy a (6) kar a (3) billentyűvel egy síkba kerül. A könyöknek ezen esetben teljesen kinyújtott helyzetben, holtponton kellene lennie, a mikor a billentyű kezdeti állását foglalja el. Az ezen kiviteli példánál alkalmazott könyökemeltyűalak egyébként nem az egye-