29930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemencze vízdús bituminozus tüzelőanyagok kokszolására

— 2 — got, ha az már kellően elő van szárítva, a tulajdonképeni kokszoló kemenczébe kellene átvezetni, a mi természetesen hőveszteségekkel van egybekötve és tovaszállítási költségeket okoz, melyek elkerülhetők, ha az anyag előzetes szárítását és kokszolását egy és ugyanazon kemenczében végezzük, a mit bejelentők is előnyösebbnek tartanak. Az eljárás foganatosításánál különböző szerkezetű kemenczék jöhetnek tekintetbe, így például álló retortakemenczék ép oly jól alkalmazhatók, mint vízszintes, csatorna-alakú kamrás kemenczék, melyekben az anyagot továbbító csigák vagy hasonlók segélyével toljuk a beadagoló nyílástól a kibocsátó nyílásig. A helyett, hogy a vízgőzöket a kokszolási proczesszus czéljaira ugyanazon kemenczében használjuk föl, lehet azokat egy másik, hasonló szerkezetű kemencze kokszolási zónájába bevezetni, és aaonfölűl a kemenczéket battériákká egyesíteni, tehát nagyobb számban egyidejűleg használatba venni. A mellékelt rajzokban néhány, a jelen találmánynak megfelelő retortakemencze sematikus képben van bemutatva. 1. ábra egy ilyen kemencze függélyes metszete, 2. ábra ugyanannak az 1. ábra 1—1 vonala mentén vett vízszintes metszete, 3., 4., 5. és 6. ábrák négy további kiviteli alak függélyes metszetei, melyek vízdús, bituminozus tüzelőanyagok stb. kokszolására szolgáló retortakemenczéket ábrázolnak. Az 1. ábrán föltüntetett kemenczénél a kemencze megtöltése fölülről történik a (C) töltőaknán keresztül, miután az (a) zárólem3z,t megnyitottuk. Ezen záró lemezen egy (b) rúd eltolhatóan van keresztülvezetve, melyen egy (c) szelep ül. A (c) szelep lehetővé teszi, hogy a kemencze két (d e) kamráját egymással összeköttetésbe hozni vagy egymástól elzárni lehessen. A (d) kamrában a kokszolandó anyag előzetes szárítása megy végbe, mire ez a (c) szelep megnyitása után, mely periodikusan történik, az (e) elgázosító kamrába jut, a hol az anyag kokszolódása megy végbe. Az előzetes szárítás által a (d) kamrában keletkező vízgőzök a kamraszerű (f) vezetékeken keresztül lefelé áramolva, az (e) kamrába jutnak, a hol azok a kokszolási zónán keresztül nyomulnak és az ezen zónában fejlesztett gázokkal együtt a (g) gázokat olyan berendezésekbe nyomja, melyekben vagy a gázok melege értékesíttetik, vagy azok kondenzálódása vagy egyéb vezetéken keresztül eltávoznak. A vízgőzök és gázok ezen eltávolítása egy (q)exhausztor stb. segélyével történik, mely a irányú földolgozása megy végbe. Lehet az összes gázt, vagy ennek csak egy részét, egy (r) csatornán keresztül a | (h) kamrába bevezetni, a honnan az alkal-i mas vezetéken keresztül eltávolítható. I A (B) falazat által alkotott (h) kamra | fűtőkamra gyanánt szolgál, melyben sz (A) i retorta kívülről fűttetik. j Az anyag eltávolítása a meghajlított (k) j kibocsátó csövön keresztül történik, mely| ben egy ferdén vezetett (i) lapos tolattyú ! van elrendezve. A kamraszerű (f) vezetékek helyett, vagy ezekkel együtt, csőalakú (l) vezetékek is alkalmazhatók, melyek az (A) re| tortán kívül foglalnak helyet és a rajzban j pontozott vonalakkal vannak jelezve. Ezen | (1) vezetékeket a (h) kamrán keresztül-i áramló gázok fűtik. A 2. ábrán látható vízszintes metszet az (f) vezetékeket tűnteti föl és látható e rajzból, hogy úgy az (A) retorta, mint a (B) falazat is ovális keresztmetszettel bírnak, a mi igen czélszerűnek mutatkozott. A 3. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az (A) retorta nincs két kamrára osztva, j ellenkezőleg egyetlen üreget alkot, mely' ben (f) vezetékek vannak elrendezve. A kokszolandó anyag a (t) lapos tolattyú megnyitása után a (C) tölcsérből hull be az (A) retortába és ebben lassan lesülyed. A mélyen fekvő kokszolási zónába torkol a (g) szívó vezeték, melyen keresztül a kokszolásnál keletkező gázok kiszívatnak, i A kemencze fölső részében keletkező víz-