29919. lajstromszámú szabadalom • Csöves szárító készülék

Megjelent li>04. évi április lió 27-én. MAGY ^ KIR. SZABADALMI

ti IVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 29919. szára. IV/i. OSZTÁLY. Csöves szárító készülék. MASCHINENFABRIK BUCKAU ACTIENGESELLSCHAFT ZU MAGDEBURG GZÉG MAGDEBURG-BUCKAUBAN A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 7-ike. A jelen találmány tárgyát csöves szárító készülék képezi, mely azáltal tűnik ki, hogy a szárító csövek belsejében a szárítandó anyagnak poralakú részei önműködően és akként külöaíttetnek el a darabos részektől, hogy a szárítandó anyag által megtett út utolsó részében csakis a későbben megszáradó darabos részek érintkeznek a csöveknek fűtött falaival, míg a poralakú részek, miután ezek már annyira elszáríttattak, hogy további száradásuknak már csak | hőmérséknövekvés nélkül szabad történnie, a csövek czentrális részében folytatják útjukat úgy, hogy teljes megszárításukat csakis az ezen czentrális részen átáramló levegő okozza, miközben az utópárolgás folytán egyúttal le is liúttetnek. A mellékelt rajzokban a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra hosszmetszetben a készülék szárító dobjának alsó felét láttatja. A 2. ábra az egyik szárító csőnek nagyobb léptékű harántmetszetét tünteti föl. A 3. ábra metszet a 2. ábrának 3—3 vonala szerint. Az (a) szárító csövek, melyekben a szári- | tandó anyag a szárító dob forgása közben ismeretes módon a magasabban fekvő végtől az alacsonyabb vég felé csúszik és melyekben az ismeretes (b) fordító léczek (2. és 3. ábra) vannak elrendezve, hosszuknak utolsó részében egy betéttel vannak ellátva, mely az alsó végén nyitott, fölső végén ellenben a (d) rostával elzárt konczentrikus (c) csőből áll. A (c) cső palástja, hosszának fölső részében vagy egész hoszszában, két diametrálisan szemközt fekvő, I vagy esetleg több sávban az (e) rostákból van képezve. A (c) cső fölső végéig a poralakú és darabos részek egymással összekeverten haladnak az (a) szárító csövekben és eközben a (t) léczek által folyton akként fordíttatnak meg, hogy lehetőleg az összes részek jönnek érintkezésbe a szárító csöveknek fűtött palástjával. Mihelyt azonban a szárítandó anyag a (c) csőnek fölső végéhez ér, a poralakú részek részint a (d) rostán, de nagyobbrészt az (e) rostákon át a (c) cső belsejébe ejtetnek és ezen csőben a dobnak a 2. ábrába berajzolt nyíl irányában való forgásánál az (f) léczek által akként tereltetnek a cső középvonala felé, hogy nem I eshetnek többé vissza az (e) rostákra. A darabos részek eközben a (c) cső körüli