29914. lajstromszámú szabadalom • Pénzdarab bedobására működő áramszolgáltató szerkezet

3 — Az (a) kimérő tárcsa kerületén (16) bevá- j gással van ellátva, amely, ha a kimérő- | tárcsa kezdeti helyzetében van. közvetlenül a (6) emelő (8) foga alatt áll, a (9) emelőkar pedig úgy van megtámasztva, hogy ez a fog éppen csakhogy kívül van a bevágáson. Ha már most föltesszük, hogy a pénztartó üres és a (p) fogantyút elforgatjuk, a (z) exczenter a (2) mozgatólemezt a (12) peczek felé szorítja. A (6) emelőt ekkor a (10) emelő lebillenti, úgy hogy ez által a (8) fog behatol a (16) bevágásba és a (10) emelő a (9) emelőkar alsó végét elhagyja. A mozgatólemez tovább mozgatása alatt a (10) emelő megbillen, úgy hogy a (12) peczek a mozgatólemezt elereszti, amely ekkor a kapcsolókartól elválik és így a kiiktatóval nem zárhatjuk az áramot. Ha a pénztartóba pénzdarabot teszünk és a fogantyút forgatjuk, a pénzdarab hozzászorul az (1) karhoz, ezt fölemeli és a (k) kilincs segélyével a (g) kereket elforgatja. Minthogy pedig eközben az (f) kereket a regisztrálómú rögzítve tartja, a (d) fogas kerék (4. ábra) tengelye körül forogváu, a kimérőtárcsát egy előre meghatározott szöggel fogja elforgatni ugyanabban az irányban, mint amelyben a (g) kerék forog. A (16) bevágás ily módon a (8) fog alól eltávozik, úgy iiogy ez utóbbi a kimérőtárcsa kerületén fog nyugodni, mint azt az 5. ábra föltünteti. A (10) emelő fölső vége ily módon megakadályoztatik abban, hogy fölszabadítsa a (9) kart ós ezért a mozgatólemez a (12) peczket érinti és kéuyszeríti a kapcsolókart, hogy vele együtt mozogjon, mint azt a 3. ábra mutatja. Amikor a kapcsolókar eléri a beiktatott helyzetet, amelyben az áramszámlálón áram halad keresztül, a (13) akasztókilincs a kapcsolót beiktatott helyzetében megtartja és a mozgatólemez a kapcsolótól elválván, visszatér eredeti helyzetébe. A számláló ekkor működni kezd, megméri a fölhasznált áramot és a regisztrálómú forgásba hozza az (f) kereket és pedig ellenkező irányban azzal, amelyben a (g) kerék moz- I gott a szerkezet megindításakor. Ugyanis, | minthogy a (g) kereket a visszafelé forgás- I . ban az (n) kilincs megakadályozza, a (d) l kúpkerék tengelye körül forog és akitnérőtárcsát is eredeti helyzete felé forgatja vissza. Ha az árainszámláló a bedobott pénzdarabokkal egyenértékű árammennyiség fogyasztását jelzette, a (16) bevágás újra a (8) fog alá kerül, mire a (6) emelő megbillen és a (12) peczket a (13) akasztóból kiakasztja. A rúgó ekkor a kapcsolókai t a kiiktatott helyzetbe húzza, miáltal az áramszolgáltatás beszüntethetik. A szög. mellyel a kimérőtárcsa elforog, kívánság szerint növelhető bizonyos számú pénzdarabnak egymásután való bedobásával és pedig azon határig, amíg a kimérőtárcsa csaknem egy teljes kívülforgást tett, mi közben a (p) fogantyút minden egyes pénzdarab bedobása után megforgatjuk. A kapcsoló az első forgatás után már beiktatva marad. A végből, hogy a fogyasztónak még rendelkezésére álló árammennyiséget bármely pillanatban jelezzük, a (b) tengelyre a (17) mutatót alkalmazzuk (4. és 5. ábra). Bevágásos kimérőtárcsa alkalmazása helyett, mint azt föntebb leírtuk, nyilvánvaló, hogy a kimérőtárcsa közhagyó tárcsa alakjával is bírhat, melynek emelőfoga a (7) kilincsemelő végén foglal helyet, amikor a kimérőtárcsa kezdeti helyzetében megengedi az emelő mozgását. Avagy alkalmazható bármely más alkalmas alakú, mérésre szolgáló közeg, amely az említett alkatrész kezdeti helyzetében az emelő mozgását megengedi és az emelő mozgását megakadályozza, ha az alkatrészt pénzdarab közvetítésével működésbe hoztuk. Nyilvánvaló az is, hogy a berendezésnek közvetlenül a számláló forgása által való hajtása helyett, mint azt fönt leírtuk, egy elektromágnes segélyével működtetett hajtókilincs használható az (f) kerék hajtására; ugyanígy a kimérőtárcsának eredeti helyzetébe való visszatérítésére is. Ezt az elektromágnest a számláló áramkörének mellék| áramköréből vagy bármely más megfelelő j módon lehet gerjeszteni és egy kontaktust I előidéző szerkezet segítségével működtetni,