29900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás utak építésére

Megjeleni iiM)4. évi április lió 27-én MAGY Í3 ^•••' t^M SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABA DA LMI LEI RAS 29900. szám. VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás utak építésére. SCHADE VAN WESTRUM LÉNÁRT KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1Ö03 október hó 15-ike. Jelen találmány főkép miikadatnmal, fejkövekkel vagy hasonló anyagokkal burkolt utak építésére való eljárásra vonatkozik. Eddig utakat, főleg makadamutakat úgy építettek, hogy szétaprított köveket homokkal, porral, földszerű és hasonló anyagokkal, valamint vizzel gőzhenger igénybevételével összekötöttek. Ezen rendszer hátrányai a következők: A mint a víz elpárolgott, a kötés jóformán megszűnt. A forgalom meglazítja a köveket és az út nagyon gyorsan romlik. Megkísérelték már kötőszernek olajt vagy kátrányt használni. A mf ban eszközölt kisérletelq olaj, mint a kátrány e zásának hátránya, hogy kat forró állapotban nyomás alkalmazása mellett kell az úttestre fölvinni, mert különben nem keverednek a többi alkatrésszel. Benső kötés czéljából továbbá a köveket is föl kell melegíteni. A forró állapotban levő kátrányt fölkenjük és kefékkel a porba, illetve a kövek közé dörzsöljük. Kihűlés után az anyag azonban újonnan képződött port nem képes lekötni, ha csak újból föl nem melegítjük, a mi elképzelhetlen. Hideg olaj és hideg kátrány nem kötik le a kőrészeket és a port, illetve a földes alkatrészeket, hanem azokkal golyócskákat képeznek. melyek egymáshoz nem tapadnak és nem képeznek kötőanyagot. Egy ilyen olajjal vagy kátránnyal meleg állapotban kezelt út használatánál az egyes kövek az olaj vagy kátránytartalom daczára mindig lazíttatnak, mert a kátrány és az olaj különUöző hőmérsékleteknél egyenlőtlenül terjeszkednek. Mindezen hátrányok megszüntetésére csak egy út létezik és ez: állandó, illetve tartós kötőanyagot létesíteni. Ezt az által érjük el, hogy olajszerű anyagoknak vízben való oldatát vagy emulzióját használunk a kövezésre való anyagok kötésére. Ezen vízben oldhatóvá tett vagy emulgált olajszerű anyagokat ismert módon pl. a német 143620. számú szabadalomban leírt eljárás szerint nyerjük; ezen eljárás abban áll, hogy olajt, zsírt, gyantát, kátrányt vagy szurkot és hasonló anyagokat alkáliákkal (ammoniakot is beleértve), aikálisókkal, alkáliphenolatokkal vagy alkáliszappanokkal vízben oldhatóvá vagy emulgálhatóvá teszünk. Esetleg az ezen szabadalomban megadott szappan vagy vízüveg oldatok is használhatók, mint kötőanyagok az említett czélra. A vízben oldható olajszerű anyagok, me-