29890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pozdorjamentes lenszálak előállítására

— 2 -Magától értetődik, hogy a találmány tárgya nincs ezen különleges alkalmazáshoz kötve, hanem általában len kezelésére használható. Az összecsomózott lenszálakban vagy kóczban tartalmazott pozdorja egy részét mechanikusan is eltávolíthatjuk, azonban a leghatásosabb mechanikai kezelés után isannyi finomabb pozdorja rész marad az anyagban, hogy a szálnak papírgyártáshoz vagy fonáshoz való alkalmazásánál ezen részek számos akadályt képeznek. A találmány értelmében a lenhulladékot előzetesen egy megfelelő kártológép hatásának tesszük ki, mely a lenszáhikból a pozdorja, nagyobb és erősebb részeit elkülöníti. Azonban a kisebb pozdorjarészek nagy mennyiségben maradnak az anyagban és oly szorosan függnek össze a lenszálakkal, hogy mechanikai eszközökkel nem távolíthatók el. A szálakban maradó pozdorjarészek a találmány tárgyát képező vegyi folyamat segélyével küszöböltetnek ki, mely vegyi folyamat részben a pozdorjákat a szálakból hatásosan eltávolítja, mely azonban nagyobbára a pozdorja összekötő részeit föloldja, a pozdorja sejtszerű részeit fölbontja és lenszálakban szétosztja, mi mellett ezen pozdorjaszálak kis méreteik folytán nem vehetők észre és ezenkívül nem károsak. A találmány értelmében a gépről kapott szálakat gyönge szappan oldatban körülbelül 70° C. hőmérséklet mellett gőzöljük vagy mossuk, mely szappanoldatot (a vízhez képest 10%) hamuzsir hozzáadása által kissé alkalikussá tesszük. A szálakat ezután leöblítjük. Ezen mosást és öblítést bizonyos idő múlva megszüntetjük. A szálakat ezután a pozdorja nem sejtszerű alkatrészeinek oldószereivel kezeljük. A pozdorja kompound czellulos szerkezettel bír, melyben czellulózarészek vagy szálak az összekötő és igen nagy széntartalmú anyagok által vannak egymással összekötve, melyek a fás vagy szecskaszerű részek viasszerű vagy gummi alkatrészeit képezik, mint pl. lignin, pektose, gyanta stb. Ha ezen kötőanyagok hatását megszüntetjük, akkor a czellulóza szálak széthullanak és erre valamely mechanikus kezelés által szétosztatnak. Igen kitűnő oldószert képez e czélra a kaustikus alkaliuak (mint kaustikus nátriumnak) körülbelül 3 Twaddle-féle fokkal bíró meleg oldata és ezen oldatnak szénsavas natriummal való keveréke, mely keverékben egy súlyrész nátriumhoz két súlyrész kaustikot alkalmazunk száraz állapotban keverve. A kisérletek azt mutatták, hogy a szénsavsó hozzáadása által a szálak a kezelési folyamat alatt a ránczosodástól megkíméltetnek, miáltal a gyárímány javíttatik. Miután a szálakat ezen meleg kaustikus alkalikus oldatban egy órán át benhagytuk, mely idő alatt czélszerűen mechanikusan kevertetnek, a szálakat tiszta vízben mossuk. Ezen mosást nem kell tökéletesen végezni, mert a következő folyamatokat a visszamaradó kaustikus alkali elősegíti. Czélszerű továbbá, hogy a kaustikus alkalival való kezelést zárt tartányban és körülbelül 16 atm. nyomás mellett végezzük, míg ha ezen kezelést nyitott tartányban végezzük, akkor a hőmérsékletnek nem szabad többnek lennie, mint körülbelül 85° C. A kisérletek azt mutatták, hogy ha a hőmérséklet ennél nagyobb, akkor a kaustikus fürdő a lenszálakat túlságos lággyá teszi. Ezen kaustikus alkalival való kezelés — vagy a pozdorját föloldó folyamat — eredménye a következőkből figyelhető meg: A finomabb pozdorjadarabok eltűnnek és a nagyobb darabok kisebbekké lesznek. Az egész tömeg némileg fehérebb és a pozdorja visszamaradó megfigyelhető részei igen laza kapcsolatban vannak, törékenyek és könnyen kiválaszthatók. Ezen alkalikus kezelés után, — mely föloldó folyamatnak nevezhető — a fehérítés következik. A jelen eljárás fehérítő folyamata nemcsak a gyártmány fehérebbé tételére szolgál, hanem egyidejűleg a pozdorja íőloldásának befejezését is eszközli, mely pozdorja a föloldó folyamat által meglágyítva és meglazítva, még megfigyelhető állapotban marad vissza az anyagban. Igen jó fehérítő oldatot állíthatunk elő három rész calcium chloridból, két rés?