29888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék városi szennyvizekből és egyéb ammoniákot tartalmazó folyadékokból az ammoniák folytonos kiválasztására
Megjelent 1904. évi április lió 18-án. KIR. MAGY. SZABADALMI IIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29888. szám. XX l/a. OSZTÁLY. Eljárás és készülék városi szennyvizekből és egyéb ammoniákot tartalmazó folyadékokból az ammóniák folytonos kiválasztására. * KBEMER CHRISTOPH MEZŐGAZDA ÉS SCHILLING RUDOLF KERESKEDŐ M/M FRANKFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 14-ike. A csatornázott városokból elvezetett szennyvizek és egyéb ilynemű folyadékok tudvalevőleg többnyire nagy mennyiségben tartalmaznak kénsavhoz vagy szénsavhoz kötött ammoniákot, melynek elkülönítése eddig drága volt, tehát nem volt jövedelmező, mert, bár az ilyen folyadékok ammoniáktartalma említésre méltó összeget képvisel, a proczentuális ammoniáktartalom igen csekély (literenkint körülbelül 50—60 mg.). Az ilyen szennyvizekből az ammóniák kiválasztására eddig használni szokott módszerek tudvalevőleg azon alapszanak, hogy a szennyvizeket az ammoniáksók szétbontása czéljából mindenekelőtt mésztejjel jól összekeverik, mire a szabaddá vált ammoniákot fölmelegítéssel kiiizik a szennyvizekből, és pedig vagy úgy, hogy a szennyvizeket közvetlenül, vagy gőz, meleg levegő vagy forró égéstermékek bevezetése által fölmelegítik vagy pedig úgy, hogy a forró levegőt vagy forró égéstermékeket alulról befújják az alkalmas desztilláló edényben lecsurgó és sziták stb. segélyével csőszerűen szétoszlatott szennyvizekbe és a gázáram által elragadott ammoniákot például kénsavval telt tartányban ammonszulfát alakjában fölfogják. A nagy városok naponta több ezer köbmétert kitevő szennyvízmennyiségének közvetlen fölmelegítése gyakorlatilag és gazdasági szempontból sem nem jövedelmező, sem jól ki nem vihető; az ammóniák ily módon való kiűzése pedig, hogy alulról, tehát az ellenáramlás elve szerint levegőt vagy forró égéstermékeket vezetnek be az esőszerűen szétoszlatott szennyvizekbe, szintén nem létesített tökéletes ammóniák-kiválást, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy az ammóniák-kiválás csak akkor érhető el tökéletesen, ha a szennyvizeknek a forró gázárammal való érintkezése lehetőleg nagy fölületen történik. A jelen eljárás azon ismert tényre van alapítva, mely szerint ammoniáktartalmú, egyáltalában gázokat oldatban tartalmazó folyadékok annál könnyebben elpárolognak, illetőleg annál könnyebben elbocsátják az ammoniákot, minél nagyobb a folyadékok, illetőleg a környezet hőfoka és minél nagyobb elpárolgási fölületet nyújtanak azok például valamely légáramnak. Az alábbiakban az eljárás két főbb kiviteli alakja a
