29885. lajstromszámú szabadalom • Ozonosító berendezés

29885. szám. I V/i. OSZTÁLY. Ozonosító berendezés. ELWORTHY VILMOS MÉRNÖK LONDONBAN ÉS KÖLLE VILMOS FRIGYES SÁNDOR GYÁROS STUTTGARTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 október hó 28-ika. Megjelent 1904. évi április lió 18-án. MAGY. K1R. SZABADALMI wBgfr HlVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Ozonosító berendezéseknél az a föladat, hogy a fémes elektródák között a dielek­trikumon át áramot süssünk ki, mikor a két, a kisülések létesítésére szolgáló elek­tródának egymástól bizonyos távolságban kell lennie, hogy közöttük levegőt vezet­hessünk át és a kisülés ozonosító hatásá­nak tehessük ki. Szerkesztettek már eddig is oly ozonosító berendezéseket, melyeknél egy fémrúd körül ettől bizonyos távolság­ban egy üvegcső volt elhelyezve, ez utóbbi körül pedig egy fémdrót volt fölteker­cselve, mely elrendezésnél gondot fordí­tottak arra, hogy a most említett három rész egymással ne érintkezhessék. A belső fémrudat egy áramforrás egyik sarkával, a külső drótspirálist annak másik sarkával kötötték össze. Ezen az elven alapul pél­dául a 120173. számú német birodalmi sza­badalom tárgya. Kitűnt azonban, hogy az elektromos energia kihasználása és a termelt ozon mennyisége tetemesen fokozható az által, hogy a levegő- vagy oxigénáramot nem­csak a dielektromos üvegcsőben, a cső és fémrúd között, hanem eme csövön kívül a ' cső és a drótspirális között is végigvezet- ( jük, úgy hogy a már ozonosított levegőt a spirálistól kiinduló és a cső felé irányult kisülések hatásának is kitesszük. Ezt egyszerűen akként érjük el, hogy a drótspirálist valamely szigetelő anyagból készült csővel vesszük körül, mikor a meg­felelően vezetett gáztömeg a külső drót­spirális és az üvegcső között lévő téren kénytelen átáramolni és így a levegőt új­ból ozonosítani. A leírt berendezés tehát az ismert be­rendezéssel szemben az elektromos áramot kétszer, az üvegcsövön belül és ezen kívül azonos módon hasznosítja és míg eddig a dielektromos cső külső oldalán, eme cső és a drótspirális között a levegőnek csak ama része került másodszor az áram hatása alá, mely véletlenül jutott ebbe a térbe, addig az új berendezésnél a levegő ösz­szes tömege átáramolni kénytelen és eb­ből a térből is állandóan vezethetünk el ozonosított levegőt. Ez a berendezés a csatolt rajzon met­szetben látható. Egy zárt (a) tartályban két (bl b2) fe­nék van beépítve, melyekbe nem vezető ' anyagból, például porczellánból készült (fl illetve f2) süvegek vannak beszerelve. Eme süvegekben egy-egy (i) fémrúd van be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom