29843. lajstromszámú szabadalom • Mágnesgerjesztés sinchron váltakozó és forgóáramú gépekhez

- 3 mely II. fázisban maximumában lévőnek kép­zeljük az áramot, s az ankermező pillanat­nyi helyzete ennek megfelelően van meg­jelölve. Természetes, hogy a III. fázis te­kercselésének Ve pólusosztással, az I. fázis tekercselésének 6 /c pólusoszlással kell a fő­gerjesztő tekercseléshez képest eltolva lenni. Az (a és b) pontok ismét a ger­jesztő és kompenzáló tekercselésnek egy- , egy kapcsát jelentik. Oly gerjesztő tekercselés helyett, mely­nél minden póluspár egy tekercsből áll, póluspáronként több tekercset is lehet al­kalmazni. A 7. ábrán lévő gerjesztő te­kercselés a kompenzáló tekercseléshez ké­pest egészen szimmetrikusan van elren­dezve. Ha mind a két tekercselésben egyenáramú gerjesztést használunk, a két mezőnek 7s pólusosztásnyira kell egymás­hoz képest eltolva lenni. Jelen találmány alapján a kompenzáló áramot, főleg egyfázisú gépeknél, közvet­lenül az ankerben indukált váltakozó áram fölhasználásával lehet létre hozni. Ezen váltakozó áram tudvalevőleg periódiczitásá­nak megfelelő mágneses mezőt létesít. Ha ezen mágneses mező útjában lehető kis el­lenállások vannak, a mi például lehető kis légköz és a fogakban nem túlnagy telítés alkalmazásával elérhető, akkor ezen mező a 90°-nyi szöggel eltolt kompenzáló te­kercsben oly elektromotoros erőket és ára­mokat indukál, melyek az ankeráram hatá­sát kiegyensúlyozzák. Minél kisebb a kom­penzáló tekercs ellenállása, a benne indu­kált áramerősség annál nagyobb lesz. En­nélfogva a kompenzáló tekercset egysze­rűen rövidre is lehet zárni. A 8. ábrán az (a) és (b)-vel jelzett kap­csok közt az ankertekercselés van, mely­ben tehát a gépből elvezetett váltakozó áram indukáltatik. (e) és (f) között a tu­lajdonképeni főgerjesztő tekercselés van, mely a váltakozó áram indukálásához szük­séges gerjesztő mezőt szolgáltatja. A (c) és (d) közt látható kompenzáló tekercselés a (z) vezetékkel rövidre van zárva. A kom­penzáló tekercselés tekercseit nemcsak so­rosan, hanem egymással párhuzamosan is lehet kapcsolni, és úgy rövidre zárni, mint az például a 9. ábrán látható. Ha a 8. és 9. ábrán föltüntetett elren­dezésnél a főgerjesztő tekercselésbe az (a b) tekercselésben indukált ankerárammal arányos egyenáramot vagy pulzáló egyen­áramot bocsátunk, úgy az egész gép nem lesz egyéb, mint egy szeries gép. Az indu­, kált ankertekercselés kapocsfeszültsége ará­nyosan vagy közel arányosan nő az anker­ben lévő árammal ép úgy, mint valamely egyenáram szeries-gépnél. Többfázisú gé­pekre nézve ugyanez áll. Ha a gerjesztő tekercselésben a gép ka­pocsfeszültségével és ankeráramával ará­nyos gerjesztést alkalmazunk, üres járástól teljes terhelésig állandó kapocsfeszültsé­get nyerhetünk. Ha ilyen esetben a ger­jesztő áram gyorsabban, mint arányosan nő, túlkompoundált gépet kapunk. Az 5., 6. és 7. ábrán föltüntetett főger­jesztést és kompenzáló gerjesztést szintén valami közös tekercseléssel lehetne eszkö­zölni, hogy azon esetben, midőn a közös gerjesztés a terhelő árammal arányosan nő, szeries gépet, más esetben pedig ál­landó feszültséget tartó, esetleg túlkom­poundált gépet kapjunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mágnesgerjesztés szinchrón váltakozó és forgó áramú gépekhez, az által jelle­mezve, hogy a tulajdonképeni gerjesztő mezőhöz képest félpólusosztással eltolt s a gép terhelésénél föllépő ankerreak­czió ellensúlyozására szolgáló második mező is alkalmaztatik, mely utóbbi ger­jesztésére egyetlen mágnestekercselés szolgál, mi mellett egyfázisú váltakozó áramú gépeknél a váltakozó áramnak megfelelően pulzáló, forgó áramú gépek­nél a forgó mezőnek megfelelő egyen­áramú mező használtatik. 2. Az 1. alatt igényelt mágnesgerjesztés foganatosítási alakja, az által jelle­mezve, hogy az lankerreakczió ellensú­lyozására szolgáló kompenzáló mező te­kercselése rövidre záratik oly czélból, hogy a kompenzáló áramok közvetle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom