29839. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kohófüst leszívatására és lecsapására

Az üstöt egy (19) födél födi, mely av­val nem érintkezik és egy (18) közt hagy maga és a födél között szabadon, a (8) csövön pedig a (20) kézikerék segélyével függélyes irányban beállítható. Eme kézi­kerék agyának a (8) csövön, illetve az adott esetben eme cső egy (21) kivasta- : godásán kiképezett csavarmenetekbe fo- 1 gcdzó belső csavarmenetei vannak (lásd az 1 1. ábrát). Az üst fölső része körül egy gyűrűalakú (22) tartály vagy vályú van kiképezve, a födélnek pedig lefelé hajlított, az emlí- i tatt vályúba nyúló (23) karimája van. Ha- J sonló (24) karimája van az üstnek is, mely • ugyancsak a vályúba nyúlik. A vályúnak valamely a jelzett karimák J alsó élei fölött fekvő pontjától a (ll)tBr- 1 tályba torkolló (25) cső indul ki. A (7) füstcső elzárására, illetve nyitá- . sára az abba bekapcsolt (26) csap szol­gál, a készlettartályból a szivattyúhoz ve­zető (10) csőbe pedig ugyancsak egy (27) csap van bekapcsolva. A (12) terelőt a vízvezető csövön (a (15) és (16) közök szélességének szabályozása czéljából) el lehet tolni és a beállított helyzetben egy vagy több szorító csavar segélyével lehet rögzíteni. A (7) füstvezető csövet, valamint a (8) vízvezető csövet ugyancsak beállíthatóan lehet kiképezni, ha ez kívánatos. A füstvezető cső végének minden eset­ben oly távolságban kell az üst fenekétől lennie, hogy az a berendezés üzeme közben mindig a víz szina fölött álljon. Az üst belső oldalán több gyűrűalakú (29) nyújt­vány vagy borda van kiképezve, de ezek néha el is maradhatnak. Ha a (11) tartályt vízzel (vagy más al­kalmas folyadékkal) megtöltöttük, a szi­vattyút működésnek indítjuk és a (4) ten­gelyt, tehát az üstöt is, a kellő fordulat­számmal járatjuk. A víz a (8) csövön jut az üstbe, a czentrifugálerő hatása alatt az üst fenekén ennek oldalfala felé folyik és az oldalfal mentén fölemelkedni törekszik. Az üst oldalfala mentén fölemelkedni tö­rekvő vízáram a (14) ernyő alsó élébe és a (13) korong kerületébe ütközik, ennek következtében megszakad és fölkeverődik. Még erélyesebb keverődést szenved a víz, a mint a (29) bordákkal érintkezik. A fö­dél és az üst között lévő (18) közön át a víz egy része a (22) vályúba folyik, más része pedig, mely itt ki nem juthat, be­felé terelődik, a (13) korong födelére hull és ennek (17) áttörésein át folyik vissza az üstbe, miközben ugyancsak szétoszlik. Minthogy a folyadék az üst központi ré­szétől annak kerülete felé áramlik, a köz­ponti részen légüres teret törekszik léte­síteni, melybe a (7) csövön át a füst be­szívatik, úgy hogy ez benső érintkezésbe jut a fölkevert vízzel, ennek hatása alatt lecsapódik és a vízbe belép, tehát a vízzel együtt a (25) csövön át a (11) tartályba jut, honnan azt a (9) szivattyú az üstbe szívatja vissza. A víz tehát folytonos kör­folyamot végez. Mikor a víz elég füstöt nyelt el, azt a tartályból lebocsátjuk, a tartályt pedig víz­zel újból megtöltjük. A tartályból elve­zetett vízből a fémet valamely ismert mó­don választjuk le. Lehet azonban a fémet, vagy ennek egy részét, például elektroly­zis útján vagy más módon a víz keringése közben is leválasztani. Előnyös lehet bizonyos esetekben, hogy üzem közben a (31) szabályozó csappal föl­szerelt (30) csövön állandóan vezessünk be vizet a (11) tartályba és a (33) szabályozó csappal fölszerelt (32) csövön ugyanannyi vizet állandóan vezessünk el abból. Oly berendezéseket, melyek a tartályba beve­zetett víz hűtésére szolgálnak, sok eset­ben előnyösen lehet alkalmazni, de ezek is­mertek lévén, a rajzokon nem is ábrázol­tuk. Minthogy a födelet a föntebb jelzett módon be lehet állítani, a födél és az üst fölső éle között alkalmazott (18) köz szé­lességének szabályozásával az üstből elve­zetett, a (10) cső szabályozó csapjának be­állításával pedig az abba bevezetett víz mennyiségét kisebbíthetjük vagy nagyob­bíthatjuk, tehát a be- és kifolyó víz meny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom