29820. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó tömegeknek tengelyirányban való tehermentesítésére

2 — középső, azaz a munkahelyzetben minden (K) gyűrű fölött ós alatt (il és iá) szabad tér marad, úgy hogy a fésűs gyűrűk ezen helyzetükben a (Bl) testet nem érintik. Ezen (Bl) test (K2) golyókon van ágyazva, melyek a (B) test csatornáiban gördülnek. A (B) test az (A) tokban való elforgás ellen az (N3) csavar által biztosíttatik, melynek csúcsa a (B) test egy függélyes hosszhornyába nyúlik, úgy hogy a (B) test csekély mértékben föl és le mozoghat. A (B) test továbbá a test fölső részét képező gyűrűs (B2) dugattyú révén (D4) gyűrűk segítségével az (A) edénnyel szemben tömítve van; a (B2) testben vannak a (D2) gyűrű vezetésére szolgáló, már megemlített (dl) lépcsős hornyok. A (B) test alsó része az (F) spirálrúgó fölső végének fölvétele czéljából ki van vájva; a rúgő alsó része a forgó gőzgép födelére vagy más (M) alátétre támaszkodik. Még megemlítendők : a (Wl) gyűrű és a (B) test között levő (p) nyílás a nyomófolyadéknak bebocsátására, valamint a (q) kibocsátó nyílás, továbbá az (s) nyílás, melyen át a kenőolaj juta(K2j golyós csapágyakhoz. A (p)-n belépő folyadék (P2) nyomása a (Wl) tengelygyűrűre fölfelé hat és ezáltal a forgó tömegek (Pl) súlyát kiegyenlíti; egyidőben a folyadék lefelé a (B2) gyűrűs dugattyúra (P3) nyomást gyakorol; a (B2) dugattyú a (K2) fésűs csapágyat és a (K2) golyós csapágyat hordja. A (B2) gyűrűsdugattyú nyomófölülete egyenlő a (Wl) tengelygyűrű nyomó fölületével, tehát(P2 = P3). Az (F) rúgó (P4) erővel a forgó tömegek (Pl) súlyával egyenlő (P3) nyomásnak ellenáll, tehát (Pl = P2 = P3 = P4). Miután tehát (Pl = P2), (W) tengely nem gyakorol nyomást (KI) fésűs csapágyra és ennélfogva (Bl) gyűrű nem fogja követni (W) tengely forgását. (K2) golyós csapágyat tehát nem (Pl) nyomás, hanem csakis (Bl) gyűrű csekély súlya terheli és miután a (K2) golyók nem gördülnek, nem is kophatnak. Ezáltal azt érjük el, hogy a folyadék helyesen választott nyomása mellett a fésűs és golyós csapágy súrlódásmentessé lesz, mert a (Pl) súlyt nem a csapágy, hanem a (P2) ellennyomás és közvetve (F) rúgó viseli. Ha a folyadék nyomása lejebb száll mint a súlynyomás, akkor a nyomáskülönbség a rúgó által a fésűs ós golyós csapágyak közvetítésével fölvétetik, tehát (Pl = P2 — P4 =P3). Ennek folytán a tengelynek a meleg által okozott hosszkiterjedése, kis tengelyiránti elmozgások, valamint a csapágy kopása a fésűs és golyós csapágynak sem tehermentesítését, sem jó hatását nem befolyásolhatják. A fésűs és golyós csapágy tehát mindig kész a nyomáskülönbségeket, szükség esetén az egész súlytömeget fölvenni, mimellett a forgó tömegnek még kis helyváltozása sem szükséges és a tengely rezgése sem gyakorolhat káros befolyást. A gotyós és fésűs csapágy eszerint mindig megakadályozza más helyeknek a forgó tömegek által való súlyterhelését és pedig mindig akkor, ha a tehermentesítés csak egy kevéssé eltér a tökéletességtől. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés állva vagy fekve forgó tömegek tehermentesítésére, a fésús és golyós csapágy önműködő be- és utánállításával, azáltal jellemezve, hogy a tehermentesítő folyadék egy tehermentesítő (Wl) gyűrűre és egyúttal egy (B) tengely-fésűscsapágyra gyakorol nyomást, mely mint mozgó dugattyú van kiképezve, miáltal az (F) rúgó (P4) feszítő ereje egyensúlyban tartatik és oly esetekben, melyekben a folyadék nyomása a tehermentesítésre nem elegendő, a (Pl) nyomás egy része a rúgó által a fésús csapágy (KI) fölületei és a (K2) golyók közvetítésével fölvétetik, mimellett a forgó tömegek helyváltozása nem szükséges és a csapágynak (KI és K2)nél való elkopása az (F) rúgó által önműködően kiegyenlíttetik. 2. Az 1. igényben jellemezett berendezésnél kényszermozgásban forgó (D, D2) tömítőgyűrűk elrendezése, azáltal jellemezve, hogy ezen gyűrűk oldalt lépcsőszerű, a forgási tengelyhez függélyesen álló tömítő fölületekkel vannak ellátva, me-